2007. évi LXXXIX. törvény

az államhatárról1

A Magyar Köztársaság határa

1. § (1) A Magyar Köztársaság területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja.

(2) Az államhatárnak a Föld felszínén haladó vonalát nemzetközi szerződések határozzák meg, amelyeket törvényben kell kihirdetni.

(3) Az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala (a továbbiakban: határvonal) pontos kijelölését határokmányok tartalmazzák, amelyeket nemzetközi szerződésként törvényben ki kell hirdetni.

(4) A határvonalat a természetben határjelek jelölik, amelyek közül a magyar állam tulajdonát képezik a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjelek. A határjel által elfoglalt földrészlet használati joga a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerint a magyar államot illeti meg.

(5) A határvonalnak a határokmány felvételét követően a természeti környezet megváltozása miatt bekövetkezett módosulásait, valamint a határvonal megváltozásával nem járó esetben határjel elhelyezését, megszüntetését és elhelyezésének megváltozását az érintett szomszédos állammal együttesen készített jegyzőkönyvben vagy más okiratban (a továbbiakban együtt: határjegyzőkönyv) kell rögzíteni, amelyet a határrendészetért felelős miniszter rendelettel hagy jóvá.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Közösségi Kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,

b) a határátkelőhely üzemeltetője: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határátkelőhely ingatlan tulajdonosa, illetve szerződés vagy más jogcím alapján a határátkelőhely üzemben tartója,

c) határátlépési pont: személyforgalmat lebonyolító, határátkelőhelynek nem minősülő hely, amelyen az államhatáron átnyúló vagy annak közvetlen közelében levő területen található műemlék, természeti érték vagy más turisztikai látványosság megtekintése vagy rendezvény látogatása céljából lehet az államhatárt átlépni,

d) szomszédos állam: az az állam, amelynek államhatára a Magyar Köztársaság államhatárával részben megegyezik.

Az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályok

3. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában építmény nem létesíthető

a) a határvonaltól számított egy méter széles területű sávban, illetve

b) a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjel körüli egy méter sugarú kör területén belül.

(2) A határvonal és határjelek láthatóságának biztosítása érdekében a Rendőrség gondoskodik az (1) bekezdésben meghatározott területnek a láthatóságot akadályozó növényzettől való megtisztításról.

4. § Az ingatlan tulajdonosa és használója köteles tűrni a Rendőrség, valamint a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott feladatainak ellátását azon az ingatlanán (földrészleten),

a) amelynek a határvonallal megegyező határa, határszakasza van, vagy

b) amelyen határjelet helyeztek el. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Rendőrség, illetve a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet a polgári jog fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásáért viselt felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.

5. § (1) A szomszédos állam területét is érintő, illetve a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munka csak nemzetközi szerződés alapján végezhető.

(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményt nemzetközi szerződés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani, illetve megszüntetni.

6. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határút az az út vagy útszakasz, amelynek területén a határvonal az út tengelyével megegyezően halad.

(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határvíz az a természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen a határvonal

a) halad, a határvonaltól a partig terjedő szélességében,

b) áthalad, a határvonaltól számított 50 méter szélességben.

7. § (1) A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés állapítja meg.

(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a vízen közlekedő jármű vagy más úszólétesítmény a határvízen való áthaladás közben - a kényszerkikötés kivételével - a határvíz partján nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem szabad.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom - a magyar vagy a szomszédos állam illetékes hatóságának eltérő rendelkezése hiányában - nem vonatkozik a Közösségi Kódex 2. cikk 1. pontjában meghatározott belső határon (a továbbiakban: belső határ) lévő határvízen közlekedő vízi járműre.

8. § (1) Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalomban a Magyar Köztársaság területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint szabad fel- vagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.

9. § (1) Az államhatáron átkóborolt háziállat, valamint az államhatáron elháríthatatlan ok következtében átkerült tárgy elhelyezéséről, tartásáról, illetve tárolásáról, annak visszaadásáig az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költséget - a kötelezett által történő megtérítéséig - a Rendőrség viseli.

10. § Az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására nemzetközi szerződésben létrehozott határbizottságok elnökét a határrendészetért felelős miniszter, a határbizottság tagját, illetve a határmegbízottat - a feladatkörnek megfelelően - a határrendészetért felelős miniszter vagy a térképészetért felelős miniszter egyedi okirattal nevezi ki.

Az államhatár átlépésének feltételei

11. § Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz - a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni.

12. § (1) Rendkívül indokolt esetben a határrendészetért felelős miniszter a közbiztonság védelme érdekében rendeletével - legfeljebb harminc napra, az Alkotmány 58. § (1) bekezdésében meghatározott alapvető jog korlátozásaként - részleges határzárat rendelhet el, amellyel az államhatár átlépését meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedően megtilthatja.

(2) Ha a részleges határzár elrendelésére

a) nemzetbiztonsági érdekből kerül sor, a rendeletet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben,

b) járványveszély megelőzése érdekében kerül sor, a rendeletet - a járvány jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve az állategészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben

az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell kiadni.

(3) A határrendészetért felelős miniszter a részleges határzár elrendelésének okairól az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a belső határon nem alkalmazhatók.

13. § Belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását a Kormány rendeletben hirdeti ki.

Határátkelőhely, határátlépési pont megnyitása, megszüntetése, működésének szüneteltetése

14. § (1) Új határátkelőhely, határátlépési pont megnyitásáról, megszüntetéséről, működésének szüneteltetéséről, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatásáról nemzetközi szerződés rendelkezik.

(2) Az államhatárt nem érintő határátkelőhely megnyitásáról, megszüntetéséről vagy működésének szüneteltetéséről a Kormány rendeletben dönt.

(3) Ideiglenes határátkelőhely a Kormány rendeletében meghatározott célból, a cél megvalósításához szükséges időtartamra, engedéllyel nyitható. Az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának, működésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg, amelyben kijelöli az eljárásra jogosult szervet.

(4) A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőrfőkapitány legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési zavar miatt nem biztosíthatóak.

15. § (1) A határátkelőhelyet olyan ingatlanon szabad létesíteni és működtetni, amelyen az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, vagy üzemeltetője térítésmentesen biztosítja a határátlépés során eljáró hatóságok elhelyezéséhez és működéséhez, a ki- és beléptetés biztonságos, gyors és kulturált végrehajtásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket.

(2) A határátkelőhely üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett hatóságok egymás között, illetve a tulajdonossal vagy az ingatlan kezelőjével polgári jogi szerződésben állapodnak meg.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. § (3) bekezdése, a 12. § (4) bekezdése és a 13. § a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(3) Az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, e törvény kihirdetésekor törvényben ki nem hirdetett nemzetközi szerződéseket és határokmányokat 2008. december 31-ig törvényben ki kell hirdetni.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a határátkelőhely megnyitására és határátlépési pont létesítésére vonatkozó követelményeket, továbbá a működtetés feltételeit,

b) az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának és működésének szabályait, és kijelölje az eljárásra jogosult szervet,

c) a belső határon az ellenőrzés ideiglenes bevezetésének feltételeit.