2007. évi XCIII. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról1

1. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Állományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.”

(2) A Hjt. 2. § (32) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen:]

b)~„b) nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál, a Magyar Köztársaság önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat;”

2. § A Hjt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A katonai beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése az azt betöltő hivatásos (szerződéses) katonának a szolgálati jogviszonyát nem érinti.”

3. § A Hjt. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Műveleti területen a vallásgyakorlás feltételeiről a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőivel egyeztetve a Honvéd Vezérkar főnöke gondoskodik.”

4. § A Hjt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Külföldi műveleti területen a választójog gyakorlását a külképviseleti szerv külön törvény rendelkezései szerint biztosítja.”

5. § A Hjt. a következő 38/B. §-sal egészül ki:

„38/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2) A SZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - az állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet.

(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4) A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.”

6. § A Hjt. 41. § (3) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező időtartamra is köthető szerződés.”

7. § A Hjt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek, valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett vagy folyamatosan szerződést hosszabbító katonák kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.”

8. § (1) A Hjt. 46. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is teljesíthető]

b)~„b) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az EU katonai és védelmi kérdésekkel foglalkozó szerveiben, valamint az általa indított műveletekben,”

(2) A Hjt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél a megüresedett szolgálati beosztás katonával történő feltöltésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a beosztás elemzése alapján a feladatok ellátásához katonai-szakmai ismeretek szükségesek.”

(3) A Hjt. 46. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A katonai-szakmai ismeretek (5) bekezdés szerinti szükségessége vonatkozásában az ország fegyveres védelmére történő felkészítéséből, a béke- és minősített időszaki honvédségi feladatrendszerből, különösen a rendeltetés szerinti alkalmazás és a szövetségi kötelezettségek sajátosságaiból következő, különleges ismereteken, jártasságokon, készségeken és képességeken, szakmai gyakorlaton, tapasztalaton alapuló követelményeket, illetve a feladatellátás függelmi rendszerhez és fokozott felelősséghez kötöttségét kell érvényesíteni.”

9. § A Hjt. 52. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra való vezénylés időtartama, az egy év elteltét követően - az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.”

10. § A Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állomány tagjának szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

c)~„c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást - figyelemmel az 51. § (4) bekezdésére is - pedig nem fogadta el;”

11. § A Hjt. a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal

b) tíz év után két hónappal

c) tizenöt év után három hónappal

d) húsz év után négy hónappal

e) huszonöt év után öt hónappal

f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.”

12. § (1) A Hjt. 60. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban a felmentési idő 59/A. § szerinti tartamánál rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.”

(2) A Hjt. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmailag alkalmatlan minősítést kapott személy szolgálati viszonyát 30 napos felmentési idővel, a szolgálatra méltatlanná vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.”

13. § A Hjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]

c)~„c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság, a gyermekgondozás céljából - a gyermek három éves koráig - kapott illetménynélküli szabadság, valamint illetménynélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermekgondozási segély folyósításának ideje.”

14. § A Hjt. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § Annak a volt hivatásos állományú katonának, akinek szolgálati jogviszonya a szolgálat érdekében áthelyezéssel köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyra változik, és ezt követően ismét szolgálati jogviszonyt létesít, az ismételt szolgálati viszony létesítésekor a 69. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

15. § A Hjt. 77. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól]

c)~„c) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő egészségügyi kezelések időtartamára;”

16. § A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a 83. § (9) bekezdésében meghatározott kivétellel, kizárólag a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor lép elő a következő rendfokozatba.”

17. § A Hjt. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban megjelölt egészségügyi szabadság mértéke - ha mindkét szülő az állomány tagja - a szülőket együttesen illeti meg.”

18. § A Hjt. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az éves szabadság megállapítása során jogszerző időnek kell tekinteni:

a) tizenkét éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott illetménynélküli szabadság első évét,

b) a harminc napot meg nem haladó illetménynélküli szabadság időtartamát.”

19. § A Hjt. 110. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha]

a)~„a) a minisztériumban, a minisztérium hivatalaiban, ügynökségeiben, valamint országos parancsnokságon,”

[teljesít szolgálatot.]

20. § A Hjt. 114. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő pont lép:

[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]

s)~„s) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5-0,75%, az éjszakai műszakban pedig 1,0-1,5%;”

21. § A Hjt. 114/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: