„(1) A 47/A. § (2) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint - iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően - illetménykiegészítésre, továbbá laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésének ideje alatt helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. A 47/A. § (3) és (4) bekezdései alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményét, a költségtérítések, kedvezmények és támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.”
22. § A Hjt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”
23. § A Hjt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon, illetve a 263. § szerinti esetekben a szolgálattól 30 napot meghaladóan távol vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek.”
24. § (1) A Hjt. 126. § (1) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
[A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra - a végleges letelepedés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult a következők szerint:]
g)~„g) a részére juttatott a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás - kivéve, ha az részben vagy egészben felújított - felújításához részleges lakásfelújítási átalányra;
h) a szolgálati érdekű, helyőrségváltással is járó áthelyezés és átköltözés következtében visszaadott állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakás helyreállítási kötelezettségeinek teljesítéséhez lakáskarbantartási költségtérítésre;
i) szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében más lakóhelyre történő költözködéshez - külön jogszabályban megállapított feltételekkel - a honvédelmi szerv által nyújtott költségtérítés, általány (utazásra, ingóságok szállítására, költözködésre).”
(2) A Hjt. 126. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A hivatásos állomány tagjának magántulajdonú lakás megszerzéséhez - (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, vagy
b) csak a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezésről szóló parancs (határozat) közlését követően
lehet vissza nem térítendő juttatást nyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti eseteken felül a hivatásos állomány tagjának vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani, ha a hivatásos állomány tagját haderő-átalakítás, átszervezés következtében helyőrségváltással is járó beosztásba helyezik át (nevezik ki), és három éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri a vissza nem térítendő juttatást.”
25. § A Hjt. 127. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Nem jár utánpótlási egyenruházati ellátmány az 1 évet meghaladó illetménynélküli szabadság időtartamára és a 263. § szerint a szolgálati idő számítása szempontjából figyelembe nem vehető 1 évet meghaladó időtartamra.”
26. § A Hjt. 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket - a figyelmeztetés is elégséges.”
27. § A Hjt. 133. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a)-d), f)-h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó veszély során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.”
28. § A Hjt. 143. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi eljárást elrendelő határozat aláírásával kezdődik és az összefoglaló jelentés elkészítésével fejeződik be.”
29. § (1) A Hjt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját és képviselőjét felhívja, hogy az iratismertetésen - a felhívásban megjelölt időpontban - jelenjen meg.”
(2) A Hjt. 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentést a fegyelmi vizsgálat befejezését követő 3 napon belül átadja a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.”
30. § A Hjt. 156. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az elöljáró a fegyelmi vizsgálat felterjesztett anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja - az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül - meghallgatást tűz ki és dönt a fegyelmi ügyben. Ennek keretében fenyítést szab ki, vagy ha a tényállás nincs kellően felderítve, illetve olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot, ez azonban nem számít bele az elbírálás határidejébe.”
31. § A Hjt. 158. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény, vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz feljelentést kell tenni.”
32. § A Hjt. 159. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:”
33. § (1) A Hjt. 164. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha
a) a jogorvoslati jogról lemondtak, a lemondás napján;
b) az első fokú fegyelmi határozat ellen - az erre nyitva álló határidőn belül - fellebbezést nem jelentettek be a határidő elteltét követő napon;
c) a miniszter által hozott határozat, illetve a másodfokú határozat ellen - az erre nyitva álló határidőn belül - a bírósághoz keresetet nem nyújtottak be a határidő elteltét követő napon;
d) a fellebbezést vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napján;
e) a bíróság a benyújtott kereset alapján a fegyelmi felelősséget jogerősen megállapította, a jogerő beállta napján.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjai esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését és időpontját a jogerőre emelkedett határozatot hozó parancsnok (vezető) állapítja meg, amit záradékként rávezet a fegyelmi határozatra.”
(2) A Hjt. 164. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogorvoslati jogról való lemondás tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni és a határozat irattári példányára rá kell vezetni.”
34. § A Hjt. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol tartása indokolt.”
35. § A Hjt. 223. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - azt a szervezeti egységet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát teljesítette.”
36. § A Hjt. 225. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyi állományról személyügyi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások), valamint fegyelmi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: fegyelmi nyilvántartások) kell vezetni. A fegyelmi nyilvántartást a katonai szervezet jogi és igazgatási szerve vezeti.
(2) A hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személyekről személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, az összesített nyilvántartást az elöljáró parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi, fegyelmi nyilvántartást a miniszter által kijelölt központi szervnél kell vezetni.”
37. § A Hjt. 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartás keretében az állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat tartalmazza. Az anyaggyűjtő a szolgálati jogviszony megszűnését követő 3 évig tartalmazza a jogerős fegyelmi döntésekre vonatkozó adatokat.”
38. § A Hjt. 228. § a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A fegyelmi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:
a) a saját adatait illetően az állomány tagja;
b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok;
c) a jogi és igazgatási szervezet feljogosított ügyintézője;
d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek;