(2) A csoportosulás beszámolóját a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül közzéteszi.
IV. Fejezet
JOGORVOSLAT, FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS
9. § A csoportosulás vagy annak szervezeti egysége által hozott határozatot az a tag, amelynek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti, annak meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a Fővárosi Bíróságnál megtámadhatja. A perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait kell alkalmazni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
10. § (1) A csoportosulás működése felett az ügyész a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a csoportosulás működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.
(2) A Fővárosi Bíróság az ügyész keresete alapján:
a) megsemmisítheti a csoportosulás vagy annak szervezeti egysége törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a csoportosulás közgyűlését.
(3) Amennyiben a csoportosulás az ítélet jogerőre emelkedését követő három hónapon belül nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak, és nem állítja helyre a működés törvényességét, az ügyész pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt a csoportosulás megszüntetése iránt.
11. § (1) A Rendelet 6. cikke alkalmazásában illetékes hatóság - amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az Állami Számvevőszék.
(2) A csoportosulás gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.
12. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzések lefolytatása céljából megkeresheti a létrehozás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben külföldi székhelyű csoportosulásban magyar jog szerinti tag vesz részt.
13. § Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a csoportosulás gazdálkodása körében jogellenesen jár el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a csoportosulás nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnökének megkeresésére az ügyész a csoportosulás megszüntetése iránt pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt.
V. Fejezet
A CSOPORTOSULÁS MEGSZŰNÉSE
14. § (1) A csoportosulás csak jogutód nélkül szűnhet meg.
(2) A csoportosulás megszűnése esetén - a felszámolási eljárást kivéve - végelszámolásnak van helye.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást kell kezdeményezni, ha
a) az egyezményben meghatározott időtartam eltelt, vagy más, az egyezményben meghatározott megszűnési feltétel bekövetkezett, ideértve azt is, ha a csoportosulás a jogutód nélküli megszűnésről dönt,
b) a bíróság a csoportosulásnak a Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetéséről határoz,
c) a bíróság az erre irányuló perben a csoportosulás megszüntetéséről határoz.
(4) A végelszámolás lefolytatására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A csoportosulás végelszámolása esetén a Ctv. szerinti változásbejegyzési (törlési) eljárás alatt e törvény 5. §-ának (12) bekezdése szerinti bejelentést kell érteni. A cégbíróság feladatait a Fővárosi Bíróság látja el, és az eljárással összefüggő valamennyi közzétételi kötelezettség a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teljesítendő.
(5) A csoportosulás fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § (1) A Rendelet 13. cikk alkalmazásában a csoportosulás tevékenységének megtiltására az adott tevékenység hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv jogosult.
(2) Amennyiben a 4. § szerinti jóváhagyás feltételei már nem állnak fenn, a Fővárosi Bíróság - hivatalból, vagy az ügyész, illetve a 4. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hozzájárulást megadó szerv kérelmére - nemperes eljárásban elrendeli a magyar jog szerinti tag kilépését a csoportosulásból.
(3) A Fővárosi Bíróság által nyilvántartott csoportosulás esetén a bíróság (2) bekezdés szerinti határozatának jogerőre emelkedésével a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
(4) Amennyiben a csoportosulást nem a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba, a bíróság a (2) bekezdés szerinti határozatának megküldésével a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül értesíti a nyilvántartásba vételre jogosult szervet.
16. § A Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetést a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban rendeli el. A bíróság a megszüntetés elrendelése előtt a csoportosulás részére a helyzet kiigazításához szükséges intézkedések megtételére legfeljebb három hónapos határidőt szabhat.
17. § A csoportosulás a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
18. § E törvény alkalmazásában:
helyi önkormányzat: a község, a város, a megyei jogú város, a főváros, a fővárosi kerület, a megyei önkormányzat.
19. § (1) Az e törvény II. és V. fejezetében szabályozott, a Fővárosi Bíróság által lefolytatott eljárásban - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Pp. általános szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben szabályozott peres és nemperes eljárásokban felülvizsgálatnak nincs helye.
Hatálybalépés
20. § E törvény 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.
21. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
c)~„c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]
i)~„i) európai területi együttműködési csoportosulás.”
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a)~„a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;”
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Illetékmentes a polgári ügyekben:]
e)~„e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;”
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 2. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
i)~„i) európai területi együttműködési csoportosulás.”
(6) A Taotv. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az európai területi együttműködési csoportosulás az adóalapot az (1)-(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.”
(7) A Taotv. 6. számú melléklete a következő F) fejezettel egészül ki:
F)~„F)
Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett kedvezményezett tevékenységek
Az európai területi együttműködési csoportosulás 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;
2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”
22. § Ez a törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.