2007. évi CII. törvény
a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról1
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
1. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-a kiegészül a következő (2)-(3) bekezdésekkel, ezzel egyidejűleg a (2)-(3) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésekre módosul:
„(2) E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre.
(3) E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében.”
2. § (1) Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a felsőoktatási törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzési törvény, a központi képzőhely létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) Az Szt. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (6)-(7) bekezdésekkel:
„(5) A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A térségi integrált szakképző központ lehet:
a) a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)-(13) bekezdése alapján létrehozott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság,
b) a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint működő szakképző iskola,
c) a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény - székhely vagy telephely - keretében történő fenntartása,
d) a (6) bekezdésben meghatározott társaság.
(6) A közoktatási törvény 89/B. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet - kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként - szakképzés-szervezési társaságot hozhat létre. A szakképzés-szervezési társaság tekintetében a közoktatási törvény 89/B. §-ában foglaltakat - a (6)-(9) bekezdésében foglaltak kivételével - alkalmazni kell.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott szakképzés-szervezési társaság megszűnése esetén a helyi önkormányzat, illetve annak társulása által bevitt vagyonát a helyi önkormányzatnak, illetve társulásának a vagyonnövekménnyel együtt kell visszaadni.”
3. § (1) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg]
b)~„b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,”
(2) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg]
j)~„j) a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat.”
(3) Az Szt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A miniszter]
d)~„d) létrehozza a regionális fejlesztési tanácsokkal együttműködő regionális szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő - a külön törvényben szabályozott - bizottságokat, és az oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról.”
(4) Az Szt. 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális testületekkel együttműködve látja el.”
4. § (1) Az Szt. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg:”
b)~„b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény).”
(2) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b), e) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]
b)~„b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait, az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit), felsőfokú szakképzés esetében az ajánlott szakképzési programot (a továbbiakban: ajánlott szakképzési program) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,”
e)~„e) közvetlenül - vagy az általa, illetve más szakképesítésért felelős miniszter által működtetett költségvetési szerv vezetője útján - megbízza a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét, valamint javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,”
i)~„i) kidolgoztatja a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat általános rendelkezéseit, közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól,”
(3) Az Szt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]
j)~„j) közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által folytatott hatósági ellenőrzésében.”
5. § Az Szt. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § (1) A szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szerv ellátja a szakképesítésért felelős miniszter által a vizsgaszervezési joggal feljogosított intézményben szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6. § Az Szt. 10. §-a (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám,
b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat,
c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatcsoport, feladatprofil), a rokon szakképesítések felsorolása,
d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama (a szakképzési évfolyamok száma, az óraszám), az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetősége,
e) a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés szakmai követelményei, az elérhető kreditek mennyisége, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék,
f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények:
fa) a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket,
fb) a szakmai vizsga részei és tantárgyai,
fc) a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei,
fd) a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok,
fe) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai,
g) a szakmai bizonyítvány kiegészítőlap,
h) az iskolai rendszerű szakképzés esetében az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama,
i) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsga letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,
j) a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatósága,
k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet, illetve az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara.
(2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként - a szakképesítés központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.”
7. § Az Szt. 11. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel, ezzel egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik: