2007. évi CIV. törvény
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról1
1. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 11. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a felnőttképzési törvényben meghatározott intézményi, valamint képzési programjaik esetében program akkreditáció nélkül - vehetnek részt a felnőttképzésben. A felsőoktatási intézmények költségtérítéses képzéseik [56. § (1) bekezdés] tekintetében - külön törvényben meghatározott bejelentési eljárást követően - a felnőttképzési törvény szerint akkreditált intézménynek, képzési programjaik a felnőttképzési törvény szerint akkreditált felnőttképzési programnak minősülnek.”
2. § (1) Az Ftv. 15. § (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A működés megkezdéséhez szükséges engedélyben kell meghatározni, hogy a felsőoktatási intézmény milyen képzési területen, illetve tudományterületen, képzési szinten folytathat képzést, továbbá azt a hallgatói létszámot, ameddig terjedően a felsőoktatási intézmény - figyelembe véve a hallgatók fogadásához és az oktatói tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi feltételeket, helyiségeket és eszközöket - valamennyi évfolyamára számítva, teljes kihasználtsággal működve hallgatói jogviszonyt létesíthet (a továbbiakban: maximális hallgatói létszám), intézmény létesítése esetén a (11) bekezdésben meghatározottakat.”
(2) Az Ftv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A regisztrációs központ az e §-ban meghatározott döntéseit a 106. §-ban meghatározott eljárás szerint hozza meg azzal, hogy az intézmény létesítésekor kiadott működési engedély tartalmazza a képzés indításáról, egyetem esetén a doktori iskola létesítéséről szóló döntést is.”
(3) Az Ftv. 15. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Kormány határozza meg a felsőoktatási intézmény, a diákotthon létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételeit, az alapításhoz szükséges kérelem mellékleteit, a kérelem elbírálásának szabályait. A felsőoktatási intézményre vonatkozóan minimális (kötelező) feltételként elő kell írni a feladatellátáshoz szükséges oktatói, kutatói létszám, az oktatáshoz, kutatáshoz szükséges helyiségek, szociális helyiségek, szabadidős létesítmények, informatikai háttér, eszközök, könyvtár, felszerelések, a működés fedezetét tükröző költségvetés, az intézményi dokumentumok meglétét.”
3. § Az Ftv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A regisztrációs központ központi nyilvántartás keretében nyilvántartja az alapító okiratban, valamint a 2. számú melléklet II/A. részében megjelölt adatokat. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Az adatokban bekövetkező változás esetén a változások tekintetében a 15. §-ban szabályozott eljárásokat le kell folytatni. A nyilvántartásban szereplő adatok közérdekből nyilvánosak.”
4. § (1) Az Ftv. 28. § (1) bekezdés a következő első mondattal egészül ki:
„Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat.”
(2) Az Ftv. 28. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szenátus létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével, a szenátus napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:]
g)~„g) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit - ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő - jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza,”
5. § Az Ftv. 32. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány határozza meg]
c)~„c) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit.”
6. § Az Ftv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama - kivéve a szakirányú továbbképzést - a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon.”
7. § (1) Az Ftv. 35. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv annak, akit oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatnak, oktatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a tanári, az oktatói, illetve a kutatói munkakörben történő foglalkoztatás figyelemmel kísérésére szolgál. A felsőoktatási információs rendszer tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek, továbbá azokét, akik a 83. § (4) bekezdése szerint megbízási jogviszonyban oktatói feladatot látnak el. A nyilvántartás a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
(4) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a hallgatóknak hallgatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. Nem kell új azonosító számot adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A felsőoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartás a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás, illetőleg a hallgatói hitel jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított nyolcvan évig lehet kezelni.”
(2) Az Ftv. 35. § (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére diákigazolványt ad ki.”
(3) Az Ftv. 35. § (7) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
„A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot - ha az eljárás eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor - a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított egy évig lehet kezelni.”
(4) Az Ftv. 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv tartja nyilván a kiadott okleveleket, oklevélmellékleteket és doktori fokozatokat.”
(5) Az Ftv. 35. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Kormány határozza meg
a) az adattovábbítás eljárási kérdéseit, továbbá a diákigazolvány, az oktatói igazolvány, az oktatói azonosító szám és a hallgatói azonosító szám elkészítését, kiadását,
b) a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit.”
8. § (1) Az Ftv. 36. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyesülés előkészítése a gazdasági tanács - nem állami felsőoktatási intézmény esetén a szenátus - tagjaiból álló előkészítő bizottság feladata. Az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézmények azonos számú tagot delegálnak az előkészítő bizottságba.
(4) Az egyesülés eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek. Az új intézmény létrejöttére alkalmazni kell a 7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38. §-ban meghatározottakat azzal, hogy
a) amennyiben a fenntartók személye és az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés feltétele nem változik, a nyilvántartásba vételre és a működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése nélkül kerül sor,
b) a 15. § (5) bekezdésében foglaltak alapján megválasztott testület az intézmény megalakulásáig ideiglenes szenátusként működik, megválasztja az intézmény rektorát és az intézmény megalakulásakor átalakul szenátussá.”
(2) Az Ftv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény - jogutódként - látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait. Az eljárásra a 7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a fenntartók személye és az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés feltétele nem változik, a nyilvántartásba vételre és a működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése nélkül kerül sor. Ha a beolvadással érintett megszűnő felsőoktatási intézmény különböző településen működik, mint a befogadó felsőoktatási intézmény, a megszűnő felsőoktatási intézmény a befogadó felsőoktatási intézmény regionális központjaként működhet tovább. A regionális központhoz további szervezeti egységek tartozhatnak.”
9. § Az Ftv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények - a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a Kormány által meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül választva - közösen döntenek arról, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emelt szintű érettségi vizsga letétele. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségi vizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. Ha az alapvető tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell a 41. § (3) és (6) bekezdésében foglaltakat. A Kormány határozza meg, hogy mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt, azokat az érettségi vizsgatárgyakat, amelyekből a felsőoktatási intézmények választhatnak, továbbá a kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetését megelőzően tett, illetőleg a külföldi, külföldi rendszerű érettségi vizsgával jelentkezők eredményeinek megfeleltetését az emelt szintű érettségi vizsgaeredményekkel.”