2007. évi CVI. törvény

az állami vagyonról1

Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését.

(2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

a) az állami tulajdonban lévő ingó dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,

b) az állami tulajdonban lévő termőföldekből álló, külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap,

c) az állami tulajdonban lévő - a b) pont hatálya alá nem tartozó - ingatlan,

d) az állami tulajdonban lévő értékpapír,

e) az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog.

(3) Külön törvény rendelkezik:

a) az államadósság és az állami követelések kezelésével összefüggő szabályokról,

b) az állami tulajdonú lakások értékesítéséről, bérletéről,

c) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),

d) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlásról és e társaságok működéséről.

(4) E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

2. § (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása, továbbá hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyontárgyak értékesítése.

(2) A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.

3. § Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el.

4. § (1) Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet.

(2) Kincstári vagyon minden vagyonelem, amelyet törvény - ideértve e törvény mellékletét is - kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít.

5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.

(2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

II. Fejezet

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és az Ellenőrző Bizottság

A Tanács feladatai, jogállása

6. § (1) A Tanács az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok, valamint az MNV Zrt. működésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogok gyakorlására létrehozott testület.

(2) A Tanács hatáskörébe tartozik:

a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos - állami tulajdonú termőföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket is figyelembe vevő - középtávú stratégia kialakítása,

b) az a) pont szerinti stratégiának - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján - a Kormány elé terjesztése, a végrehajtás szervezése, irányítása,

c) az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével és megterhelésével kapcsolatos ügyekben való döntés,

d) az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok (a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaságok) közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakítása (mandátum kiadás), a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, valamint egyéb állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi döntéseinek meghozatala,

e) zártkörű pályázat elrendelése,

f) a tanácsadók, befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatra vonatkozó döntés,

g) gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, átalakítása, megszüntetése, a gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájárulásként vagyon rendelkezésre bocsátása,

h) a 36. §-ban meghatározott ingyenes vagyonátadás,

i) a 22. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,

j) kezességet, szavatosságot eredményező ügyekben való döntés, ide nem értve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jog- és kellékszavatosságot,

k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásról való döntés,

l) peren kívüli és perbeli egyezségről való döntés,

m) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,

n) saját ügyrendjének elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,

o) állami tulajdonú gazdasági társaságok részére tulajdonosi kölcsön nyújtására vonatkozó döntés,

p) az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadása,

q) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, a kezelt állami vagyonról szóló éves beszámolójának elkészítése,

r) az ellenőrző bizottság részére beszámoló készítése,

s) az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés, ha az vagyontárgy, illetve vagyonelem megszerzésére irányul,

t) a központi költségvetési szervekkel a 28. § (2) bekezdése alapján kötendő szerződésekről való döntés.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt ügyek az MNV Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartoznak.

(4) A Tanács az MNV Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartozó bármely ügyet magához vonhat, illetve a (2) bekezdés c)-g), l), o) és s) pontjában felsorolt jogkörök gyakorlására - amennyiben az ügyben érintett vagyontárgy, követelés vagy kötelezettségvállalás értéke az 500 millió forintot nem haladja meg - a vezérigazgatót felhatalmazhatja.

7. § (1) A Tanács tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Tanács tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) határozatainak van alávetve.

(3) A részvényesi jogok gyakorlója a Tanács részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (4)-(5) bekezdésben foglalt felelősség alól.

(4) A Tanács tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Tanács tagjai - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi joggyakorló által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.

(5) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(6) A Tanács tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogok gyakorlója dönt.

A Tanács összetétele, működése

8. § (1) A Tanács hét tagból álló testület. A Tanács tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A miniszterelnök a javaslatát a Tanács elnöke és további három tagja tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, két tagja tekintetében a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, egy tagja tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján teszi meg. A Tanács elnökének jelölt személyt az Országgyűlés költségvetési, gazdasági, illetve mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságai kinevezése előtt meghallgatják.

(2) A Tanács tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási vagy privatizációs tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(3) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) kizárással és

e) elhalálozással.

(4) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel.

(5) A megbízatást a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - felmentéssel szüntetheti meg, ha a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(6) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja

a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) a 15. §-ban megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg,

c) kinevezését követően bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélik, vagy más módon tisztségére méltatlanná válik,

d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, illetőleg elhallgatott, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonta.