(2) Állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettség elismerése esetén az eljáró hatóság a kérelmezőt a doktori cím használatára is feljogosítja.

(3) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy az adott idegen nyelven használhassa a külföldi képzése során megszerzett tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését. Ha a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címe, illetve annak rövidítése összetéveszthető valamely olyan magyar tudományos vagy szakmai címmel, illetve annak rövidítésével, amelynek megszerzése további hazai képzést igényel, de ilyen képzésben a kérelmező nem vett részt, akkor az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését az eljáró hatóság által meghatározott formában használja.

(4) Az eljáró hatóság kikötheti, hogy a (3) bekezdés szerinti címet annak az intézménynek vagy vizsgáztató hatóságnak a neve kövesse, amely a címet odaítélte.

Értelmező rendelkezések

28. § E rész alkalmazásában a következő fogalmak esetén az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni.

(1) Tagállamnak minősül a Magyar Köztársaság kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez.

(2) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik

a) a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja,

b) a kutatás céljából tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint

c) a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású személy is.

(3) Szabályozott szakmának minősül az olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelynek a megkezdését, folytatását vagy meghatározott módon történő folytatását jogszabály, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítés birtoklásához köti, továbbá, amelyet külön jogszabály szabályozott szakmának minősít. A szakma meghatározott módon történő gyakorlásának minősül különösen az, ha jogszabály meghatározott szakmai cím használatát meghatározott képesítés birtoklásához köti.

(4) Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat megszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényeges eltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és az adott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges ismeretanyagot lényegesen rövidebb ideig vagy jelentősen eltérő tartalommal tanulta képzése során.

(5) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak minősül az az okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki olyan képzés sikeres elvégzéséről, amely túlnyomórészt valamely tagállam területén folyt. A harmadik ország által kibocsátott okirat akkor minősül képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak, ha birtokosa annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó okiratot elismerte, hároméves, az említett tagállam által igazolt szakmai tapasztalatot szerzett.

(6) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok - az alább meghatározott sorrend szerint - a következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel magasabb szintű képzést tanúsít):

a) 1. szint

Képzettségi tanúsítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki, és

aa) olyan képzést tanúsít, amely nem minősül a 2., 3., 4. és 5. szint szerinti képzésnek,

ab) előzetes képzés nélkül letett vizsgát tanúsít,

ac) a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlását vagy ezzel azonos időtartamban a kérelem benyújtását megelőző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlását tanúsítja, vagy

ad) általános, illetve középiskolai végzettséget tanúsít.

b) 2. szint

Bizonyítványnak minősül az a középfokú képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely

ba) általános jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt, vagy

bb) műszaki, illetve egyéb szakmai jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.

c) 3. szint

Végbizonyítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely

ca) a 4. és az 5. szint alá nem tartozó olyan legalább egyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést tanúsít, amely megkezdésének előfeltétele a felsőoktatásban való továbbtanulásra jogosító középfokú végzettség megléte volt, vagy

cb) ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés elvégzését tanúsítja, vagy

cc) külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.

d) 4. szint

Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.

e) 5. szint

Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa négy évnél hosszabb vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.

(7) Képzés sikeres elvégzését tanúsító és azzal azonos szintű okiratnak minősül továbbá:

a) az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a tagállamban vagy egy más tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, illetve

b) az az okirat, amely önmagában már nem felelne meg a származási tagállamban a szabályozott szakma gyakorlására előírt követelményeknek, de az okirat birtokosa korábban szerzett jogai révén a szabályozott szakma gyakorlására jogosult. A képzés sikeres elvégzését tanúsító és a magasabb szintű okirattal egyenértékűnek minősül különösen az a korábban szerzett és alacsonyabb szintű okirat, amely a származási tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlását még abban az esetben is lehetővé teszi az okirat birtokosa számára, ha a származási tagállam utóbb magasabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat birtokolásához kötötte a szabályozott szakma gyakorlását.

(8) Szakmai képesítésnek minősül a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, a képzettségi tanúsítvány és a szakmai tapasztalat.

(9) A kérelmező által gyakorolni kívánt hazai szabályozott szakma akkor egyezik meg azzal a szakmával, amelynek a gyakorlására a kérelmező felkészült a származási tagállamában, ha a szakmához tartozó szakmai tevékenységek összehasonlíthatóak.

(10) Származási tagállamnak az a tagállam minősül, amelyben a kérelmező szakmai képesítését megszerezte.

(11) Szabályozott képzésnek minősül az olyan képzés, amely, ha ez az adott tagállamban követelmény, gyakorlati képzéssel, gyakornoki idő vagy szakmai gyakorlat teljesítésével egészül ki, és

a) amelynek követelményeit valamely szakma gyakorlására való felkészítés céljából határozták meg, vagy

b) amelynek rendjét valamely tagállam jogszabályai vagy közigazgatási előírásai határozzák meg, vagy amelynek felügyelete, illetve jóváhagyása az erre kijelölt illetékes hatóság feladata.

(12) Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban történő tényleges és jogszerű gyakorlása.

(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell.

(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását és képességét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek.

(15) Gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül

a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, az önálló telephelyű szervezeti egység vezetője,

b) a gazdálkodó szervezet tulajdonosa és az a) pont szerinti személy helyettese, ha jogai és kötelezettségei egyébként megfelelnek a képviselt személyének, és

c) az olyan kereskedelmi-műszaki jellegű munkakört betöltő személy, aki a gazdálkodó szervezet egy vagy több szervezeti egységét irányítja.

(16) Minimális képzési követelménynek minősül az európai közösségi jog által valamely képzésre megszabott képesítési előírás.