Article 15

Territorial application

1. Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which the Convention shall apply.

2. Any Party may, at any later date, by declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, extend the application of this Convention to any other territory specified in the declaration. The Convention shall take effect in respect of such a territory on the first day following the expiry of a period of three months after the date of receipt of the declaration by the Secretary General.

3. Any declaration made under the two paragraphs above may, in respect of any territory mentioned in such declaration, be withdrawn by notification addressed to the Secretary General. Such withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.

Article 16

Denunciation

1. Any Party may, at any time, denounce this Convention by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe.

2. Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.

Article 17

Amendments

1. Any Party or the Committees of Experts mentioned in Article 10 may propose amendments to this Convention.

2. Any proposal for amendment shall be notified to the Secretary General of the Council of Europe who shall communicate it to the member States of the Council of Europe, to the others Parties, and to any European non-member State which has been invited to accede to this Convention in accordance with the provisions of Article 14.

3. The Committees of Experts mentioned in Article 10 shall examine any amendment proposed and submit the text adopted by a majority of three-quarters of the Parties’ representatives to the Committee of Ministers for adoption. Following its adoption by the Committee of Ministers by the majority provided for in Article 20.d) of the Statute of the Council of Europe and by the unanimous vote of the States parties entitled to hold seats in the Committee of Ministers, the text shall be forwarded to the Parties for acceptance.

4. Any amendment shall enter into force in respect of the Parties which have accepted it on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date on which three Council of Europe member States have informed the Secretary General of their acceptance. In respect of any Party which subsequently accepts it, such amendment shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date on which the said Party has informed the Secretary General of its acceptance.

Article 18

Notifications

The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe, any State or the European Community having acceded to this Convention, of:

a) any signature;

b) the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;

c) any date of entry into force of this Convention in accordance with Articles 13, 14 and 15;

d) any declaration made under Article 15;

e) any denunciation made under Article 16;

f) any proposal for amendment, any amendment adopted pursuant to Article 17 and the date on which it comes into force;

g) any other act, notification, information or communication relating to this Convention.

In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.

Done at Florence, this 20th day of October 2000, in English and French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe and to any state or to the European Community should they be invited to accede to this Convention.”

Az Európai Táj Egyezmény)~„Az Európai Táj Egyezmény

Preambulum

Az Európa Tanács jelen Egyezményt aláíró tagjai,

figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja tagjai egységének erősítése azért, hogy megőrizzék és megvalósítsák a közös örökségüket jelentő eszméket és elveket és azt, hogy e cél eléréséhez főleg gazdasági és társadalmi célú egyezményeken át vezet az út;

azzal a szándékkal, hogy társadalmi igényeken, gazdasági tevékenységeken és a környezet harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló fenntartható fejlődést érjenek el;

megállapítva, hogy a táj fontos közérdekű szerepet tölt be kulturális, ökológiai, környezeti és szociális téren, és a gazdasági tevékenységeket segítő erőforrásként működik, amelynek védelme, kezelése és tervezése új munkahelyeket teremthet;

annak tudatában, hogy a táj elősegíti a helyi kulturális fejlődést és alapvető eleme az európai természeti és kulturális örökségnek, továbbá hozzájárul az emberek jólétéhez és az európai identitás megerősítéséhez;

felismerve, hogy a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken;

megállapítva, hogy a mezőgazdaság, az erdészet, az ipari és ásványbányászati technikák, a regionális tervezés, várostervezés, a közlekedés és szállítás, az infrastruktúra, az idegenforgalom és a szabadidő eltöltése terén lezajlott változások, és általában véve azok a változások, amelyek a világgazdaságban végbemennek, sok esetben felgyorsítják a táj átalakulását;

azzal a szándékkal, hogy választ adjunk az emberek közös óhajára, hogy kiemelkedő értékű tájakban gyönyörködhessenek, és aktív szerepet játszhassanak a táj formálásában;

abban a meggyőződésben, hogy a táj kulcsszerepet játszik az egyén és a társadalom jólétében, és hogy annak védelme, kezelése és tervezése mindenki számára jogokat biztosít, és mindenkire kötelezettségeket ró;

figyelembe véve a nemzetközi szinten már meglevő, a természeti és kulturális örökség védelméről és kezeléséről, a regionális és települési tervezésről, a helyi önkormányzati és határ menti együttműködésről szóló jogszabályokat, különös tekintettel a következőkre: Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern, 1979. szeptember 19.), Egyezmény az európai építészeti örökség védelméről (Granada, 1985. október 3.), a Régészeti örökség védelméről szóló európai egyezmény (módosított változat) (Valletta, 1992. január 16.), Európai keretegyezmény a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről (Madrid, 1980. május 21.) és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, a Helyi önkormányzatok európai chartája (Strasbourg, 1985. október 15.), Egyezmény a biológiai sokféleségről (Rio, 1992. június 5.), Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről (Párizs, 1972. november 16.), valamint Egyezmény az információk elérhetőségéről, a társadalom részvételéről a döntéshozatalban és a jogorvoslati lehetőségekről a környezetvédelemben (Aarhus, 1998. június 25.);

felismerve, hogy az európai tájak minősége és sokfélesége közös érték, és fontos cél, hogy védelme, kezelése és tervezése céljából az érdekeltek együttműködjenek;

attól a szándéktól vezettetve, hogy létrejöhessen egy olyan új jogszabály, amely kizárólag Európa valamennyi tájának védelmével, kezelésével és tervezésével foglalkozik,

a következőkben állapodtak meg:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Meghatározások

A jelen Egyezményben:

a) „Táj” az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki.

b) „Táj-politika” az illetékes hatóságok olyan általános elveit, stratégiáját és irányelveit jelenti, amelyek lehetővé teszik a tájak védelmét, kezelését és tervezését szolgáló intézkedések megtételét.

c) „Táj minőségére vonatkozó célkitűzés” egy adott táj esetében arra vonatkozik, amikor az illetékes hatóságok megfogalmazzák a lakosságnak a környékbeli táj jellemzőire vonatkozó igényeit.

d) „A táj védelme” a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja.

e) „A táj kezelése” a fenntartható fejlődés szempontjából olyan tevékenységet jelent, amelynek célja a táj rendszeres fenntartása. Célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változásokat irányítsa és összhangba hozza.

f) „A táj tervezése” olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új létesítése.

2. Cikk

Az Egyezmény hatálya

A 15. Cikk rendelkezéseinek megfelelően, ez az Egyezmény a Felek teljes területére vonatkozik, és érvényes mind a természeti, vidéki, városi és városkörnyéki térségekre. Ide értendők a szárazföld, az édesvizek és a tengeri területek is. Magába foglalja mind a kiemelkedő, mind az átlagos vagy leromlott állapotú tájakat is.

3. Cikk

Az Egyezmény céljai

Az Egyezmény célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez.

II. Fejezet

NEMZETI SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK

4. Cikk

Jogkörök megoszlása

A Felek az Egyezményt, különösen annak 5. és 6. Cikkét saját nemzeti hatalommegosztási rendszerüknek, alkotmányos elveiknek és közigazgatási rendszerüknek megfelelően hajtják végre. Tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és a Helyi önkormányzatok európai kartáját.

A Felek a jelen Egyezmény végrehajtását egybehangolják saját politikáikkal anélkül, hogy csorbítanák eme Egyezmény hatályát.

5. Cikk

Általános intézkedések

A Felek vállalják, hogy

a) törvényben rögzítik, hogy a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik;

b) olyan táj-politikát alakítanak ki és váltanak valóra, amelynek célja a táj védelme, kezelése és tervezése. Ehhez a 6. Cikkben ismertetett egyedi intézkedéseket alkalmazzák;

c) kialakítják a részvételhez szükséges eljárásokat a társadalom tagjai, a helyi és a regionális hatóságok, valamint más érdekelt felek számára, amelyek érdekeltek a fenti b) bekezdésben említett táj-politika meghatározásában és végrehajtásában;

d) a tájat beépítik regionális és várostervezési, továbbá kulturális, környezetvédelmi, mezőgazdasági, szociális és gazdasági, valamint minden olyan egyéb politikájukba, amelynek közvetlen vagy közvetett hatása lehet a tájakra.

6. Cikk

Egyedi intézkedések

A. A téma iránti fogékonyság növelése

Mindegyik Fél vállalja, hogy növeli a civil társadalom, az egyéb nem állami szervezetek és az állami hatóságok fogékonyságát a tájak értéke és szerepe iránt, valamint abban a tekintetben, hogy e téren változásokra van szükség.

B. Képzés és oktatás

Mindegyik Fél vállalja, hogy elősegíti

a) a tájak értékeléséhez és működtetéséhez értő szakértők képzését;

b) multidiszciplináris képzési programok megszervezését a táj-politika, a táj védelme, kezelése és tervezése terén az állami vagy a magánszektorban tevékenykedő szakemberek és az érintett társadalmi szervek számára;