2007. évi CXVI. törvény

a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról1

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság gazdasági életét jelentősen befolyásoló energetikai társaságoknak a nemzetgazdaság működésében és a közellátás biztosításában betöltött meghatározó szerepére tekintettel az Európai Unió jogszabályainak való megfelelést biztosító, objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény alkalmazásában

a) az ország közellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság (a továbbiakban: stratégiai jelentőségű gazdasági társaság): az ország energiaellátásának, illetve az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság;

b) az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság: valamennyi,

ba) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 2007. január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt és e törvény hatálybalépésekor villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyes tevékenységet végző gazdasági társaság,

bb) a Priv. tv. 2007. január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt gazdasági társaság e törvény hatálybalépésekor földgáz- vagy villamosenergia-kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, elosztói, illetve földgázszállítási engedélyes tevékenységet végző belföldi székhellyel rendelkező leányvállalata vagy a ba) alpontban meghatározott gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező gazdasági társaság elosztói engedélyes tevékenységet végző leányvállalata, valamint

bc) a ba)-bb) alpontokban meghatározott társaságnak az alapvető eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkező leányvállalata, illetve

bd) a ba)-bc) alpontokban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkező leányvállalatának a villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyköteles tevékenységet végző, alapvető eszközöket birtokló jogutódja, valamint

be) a ba)-bd) alpontokban meghatározott társaságok többségi befolyással rendelkező jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság belföldi székhellyel rendelkező tulajdonosa [Ptk. 685/B. §], illetve belföldi székhellyel rendelkező jogutódja;

c) az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság: valamennyi,

ca) a Priv. tv. 2007. január 1-jén hatályos mellékletében meghatározott és e törvény hatálybalépésekor a víziközművekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végző gazdasági társaság,

cb) a ca) alpontban meghatározott társaságnak az alapvető eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkező leányvállalata, valamint

cc) a ca)-cc) alpontban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkező leányvállalatának a víziközművekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végző, alapvető eszközöket birtokló jogutódja;

d) alapvető eszköz: amennyiben jogszabály, illetve jogszabály alapján kiadott működési engedély másképpen nem rendelkezik, a stratégiai jelentőségű gazdasági társaság alaptevékenysége folytatását biztosító alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak köre.

(2) A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság alapvető eszközeinek átruházásához a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozata szükséges, kivéve, ha az átruházásra azon vállalatcsoporton belül kerül sor, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anyavállalata stratégiai jelentőségű gazdasági társaság.

(3) A stratégiai jelentőségű gazdasági társaságban nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén a nyilvános vételi ajánlat mellékletét képező működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének is - az ajánlatnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez történő benyújtását megelőzően - jóvá kell hagynia.

(4) A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak visszahívásáról szóló határozatot a társaság legfőbb szervének háromnegyedes többséggel kell meghoznia, kivéve, ha a stratégiai jelentőségű gazdasági társaság legfőbb szerve a társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait öt évnél hosszabb határozott időre vagy határozatlan időre választotta meg, vagy a társaság alapszabálya másként rendelkezik.

2. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.

(3) A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság legfőbb szerve e törvény hatálybalépését követően jogosult határozni arról, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívására vonatkozó határozat elfogadásához az 1. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő szavazattöbbséggel kerüljön sor.

(4) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek (a továbbiakban: Tpt.) - e törvény 5. §-ával módosított - 76/A. §-a (4) bekezdésének, 76/B. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

(5) A Magyar Energia Hivatal az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját, illetve igazgatótanácsának egy tagját első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül jelöli. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 8/A. §-a alkalmazásával a Magyar Energia Hivatal által e törvény hatálybalépését megelőzően jelölt személyt az e bekezdés szerint első alkalommal jelölt személynek kell tekinteni.

(6) A Magyar Energia Hivatal által első alkalommal jelölt személyt az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni.

3. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 160. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megfelelő szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkező, Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, külön törvényben meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében.”

(2) A VET 160. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A határozatképesség, illetve külön törvényben meghatározott létszám számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni.”

(3) A VET 160. §-a a következő új (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

„(4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a napirend megküldésével az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság üléseire meg kell hívni.

(5) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társaságban képviseleti joggal nem rendelkezik. Köteles a társaság üzleti titkait megőrizni azzal, hogy tevékenységéről és a testületi üléseken a közellátás biztonságát érintő kérdésekben képviselt álláspontjáról köteles a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, valamint tevékenységét a kijelölés visszavonásáig ellátni. Az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ülésein tett nyilatkozatai nem tekinthetőek a Hivatal álláspontjának.

(6) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy köteles az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság felé írásban - indokai egyidejű kifejtése mellett - jelezni, amennyiben az igazgatóság, a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács javaslata, illetve döntése álláspontja szerint villamosenergia-ipari jogszabályba ütközhet, vagy egyébként sértheti az ország energiapolitikájának alapelveit. A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társasági szervek döntéseiért felelősséggel nem tartozik.”

4. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 4/A. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A határozatképesség, illetve külön törvényben meghatározott létszám számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) A GET 4/A. §-a a következő új (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

„(4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a napirend megküldésével az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság üléseire meg kell hívni.

(5) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társaságban képviseleti joggal nem rendelkezik. Köteles a társaság üzleti titkait megőrizni azzal, hogy tevékenységéről és a testületi üléseken a közellátás biztonságát érintő kérdésekben képviselt álláspontjáról köteles a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, valamint tevékenységét a kijelölés visszavonásáig ellátni. Az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ülésein tett nyilatkozatai nem tekinthetőek a Hivatal álláspontjának.

(6) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy köteles az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság felé írásban - indokai egyidejű kifejtése mellett - jelezni, amennyiben az igazgatóság, a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács javaslata, illetve döntése álláspontja szerint földgáz-ipari jogszabályba ütközhet, vagy egyébként sértheti az ország energiapolitikájának alapelveit. A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társasági szervek döntéseiért felelősséggel nem tartozik.”

5. § (1) A Tpt. 73/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a céltársaság alapszabálya ezt előírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától vagy - ha erről a kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett - a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül nem hozhat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről stb.).”