c) határon átnyúló tevékenység esetében a foglalkoztató székhelye szerinti állam irányadó szociális és munkajoga alapján a tagra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár;
26. önfoglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pontjának 1-6. alpontjában, valamint c) pontjában megjelölt személyek;
27. szavatoló tőke: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beérkezett hozzájárulások, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
28. székhely szerinti állam: az az állam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhelye, illetve központi ügyintézésének helye található. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhellyel nem rendelkezik, az az állam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény központi ügyintézésének helye található;
29. szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ): a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezetének és működésének legfontosabb belső szabályait tartalmazza;
30. szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció: előre meghatározott mértékű nyugellátás nyújtásáról szóló ígéretet tartalmazó nyugdíjkonstrukció;
31. szolgáltató: olyan vállalkozás, amely a nyugdíjszolgáltató intézmény számára a kiszervezett tevékenységet végzi;
32. tag: az a természetes személy, aki munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez;
33. tagi számla: az a nyilvántartás, amelyen a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a felhalmozási időszakban a tag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul;
34. valorizáció: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság megszerzése és a szolgáltatás megkezdése közötti időszakban a jogosultság összegének értékállóságát biztosító mechanizmus, amely a jogosultság értékének a közbenső időszak ár-, bérnövekedéséhez vagy más egyéb tényezők alakulásához való hozzáigazítását jelenti;
35. várakozási idő: a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által előírt azon időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz - az egyéb feltételek teljesülése esetén - legkorábban hozzájuthat.
Működési alapelvek
3. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona elkülönül a foglalkoztató vagyonától. A nyugdíjkonstrukciókra a foglalkoztató, illetve a foglalkoztató hitelezői nem tarthatnak igényt.
(2) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása kizárólag e törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,
c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagi számlákat vezeti, illetve a tagi jogosultságokat nyilvántartja, a szolgáltatásokat a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések teljesítésére képzett tartalékokból finanszírozza,
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra csak a járadékosok jogosultak,
e) a tagsági jogviszony megszűnése, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolása, végelszámolása esetén a tag, a járadékos és a kedvezményezett a követelésére e törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései, illetőleg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályában foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,
f) a jogosultság nyilvántartása alapján a tagot megillető jogosultság, a tagi számla, valamint a hozzá kapcsolódó tartalékok kizárólag a tagok, illetve járadékosok követeléseinek kielégítésére szolgálnak, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a tagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatok,
g) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezeteket.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása során, különösen befektetési tevékenysége gyakorlása során - a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles eljárni, hogy az a nyugdíjszolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.
(4) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek tevékenységéről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, és a vonatkozó szabályoknak megfelelően ezeket nyilvánosságra hoznia, amelyek alkalmasak arra, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen.
(5) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében eljáró személyek kötelesek a tagok, járadékosok és a kedvezményezettek érdekében különös gondossággal eljárni.
Az elnevezés védelme
4. § (1) Az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles cégnevében feltüntetni a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény” elnevezést. Más személy részére a cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény” elnevezés, annak bármely szóösszetételben történő használata nem megengedett.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szakmai érdekképviseleti szervezeteire.
(3) Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) határoz.
A nyugdíjszolgáltatási tevékenység
5. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:
a) a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,
b) a foglalkoztatói hozzájárulások, a tagi kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,
c) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése (a továbbiakban: nyilvántartás),
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének biztosításával összefüggő tevékenység,
e) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljeskörűen kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére vagyonkezelési tevékenységet az láthat el, aki külön jogszabály alapján jogosult önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár vagy magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelési tevékenységet végezhet.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti, illetve az, aki eleget tesz a kiszervezésre vonatkozó előírásoknak.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
6. § (1) A Magyar Köztársaság területén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény zártkörűen működő részvénytársaság vagy más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részvénytársaságra a Gt. előírásait, a fióktelepre pedig a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezhet.
(4) E törvény 3-81. §-ainak rendelkezéseit az e törvény alapján alapított, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre kell alkalmazni.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapítása
7. § (1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat:
a) bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság, vagy
b) foglalkoztató, illetve több foglalkoztató együttesen, amennyiben vállalják, hogy munkavállalóik részére foglalkoztatói hozzájárulást fizetnek.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mind a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező foglalkoztató munkavállalói, mind más foglalkoztatók és azok munkavállalói részére kínálhat nyugdíjkonstrukciókat.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tulajdonrészt (részvényt) csak az szerezhet, aki annak alapítására jogosult.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező szervezet saját munkavállalói részére nyújtandó nyugdíjkonstrukcióra vonatkozóan a 8. § (2) bekezdés szerinti szerződést köti meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel.
Foglalkoztató csatlakozása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez
8. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez - az alapszabályban rögzített módon - bármely foglalkoztató csatlakozhat (a továbbiakban: csatlakozó foglalkoztató). A csatlakozó foglalkoztató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szerződést köt, melyben vállalja, hogy munkavállalói részére hozzájárulást fizet.