2007. évi CXXIX. törvény
a termőföld védelméről1
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.
(2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
(3) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki
a) az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdő művelési ágú földrészletek belterületbe vonására, az erdő művelési ágának megváltoztatására, időleges igénybevételére és termelésből való kivonására, továbbá az ezekkel kapcsolatos térítési díj és bírság megfizetésére és az erdővagyon védelmére;
b) a föld mint környezeti elem védelmére.
(5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre - ha a természet védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) E törvény rendelkezéseit más törvények talajvédelmi előírásaival együttesen kell alkalmazni.
(7) Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni.
Fogalommeghatározások
2. § E törvény alkalmazásában
a) termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § a) pontjában meghatározott földrészlet;
b) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a Tft. 3. § f) pontjában meghatározott földrészlet;
c) termőföldnek nem minősülő ingatlan: a Tft. 3. § q) pontjában meghatározott földrészlet;
d) földvédelmi eljárás: a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás;
e) igénybevevő: termőföldet - engedéllyel vagy engedély nélkül - más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet;
f) átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga;
g) mezőgazdasági tevékenység: a Tft. 3. § k) pontjában meghatározott tevékenység;
h) talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mező- és erdőgazdasági termelés alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;
i) talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;
j) humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;
k) ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet;
l) talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag.
II. Fejezet
A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS
A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA
A művelési ág megváltoztatása
3. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.
4. § Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal (az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel, vagyonkezelővel) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége a földhasználókat, illetőleg a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.
Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás
5. § (1) A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
(2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.
(3) Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás).
(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).
(5) Az (1)-(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.
Az újrahasznosítás
6. § (1) A más célú hasznosítás megszüntetése után az igénybevevő köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás).
(2) A más célú hasznosítás megszüntetését az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet. A bejelentés elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja az igénybevevőt.
(3) Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített tervet - a bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével - az ingatlanügyi hatóság hagyja jóvá, és az erről szóló határozatában
a) megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint
b) előírja az újrahasznosítás érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.
(4) Az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal lefolytatott közös helyszíni szemlével ellenőrzi.
A TERMŐFÖLD VÉDELME
Földvédelmi eljárás
7. § (1) A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.
(2) Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. Az ingatlanügyi hatóság az eljárásban közreműködő külön jogszabályban meghatározott szakhatóságokat értesíti a helyszíni szemle tényéről és időpontjáról. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvbe is foglalhatják.
(3) A hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás során a helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
8. § (1) Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.
(2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet.
A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok
9. § (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján - az eljárást fel kell függesztenie.
(3) A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja.
10. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:
a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;
b) termőföld belterületbe vonása;
c) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás telepítése.