2007. évi CXXXII. törvény
az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről)~„Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
Az Európai Unió,
az Európai Közösség
és
a Svájci Államszövetség,
a továbbiakban: a Szerződő Felek,
mivel az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió célul tűzte ki az Unió fenntartását és fejlesztését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul;
tekintettel arra, hogy az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok részét képezik azon rendelkezéseknek, amelyek célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség megvalósítása, amely mentes a belső határokon való ellenőrzésektől, és amely magas szintű biztonságot garantáló kompenzációs intézkedésekről rendelkezik;
tekintettel a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetére;
tekintettel arra, hogy a Svájci Államszövetség részvétele a schengeni vívmányokban és fejlesztésükben lehetővé fogja tenni egyrészről egyes, - a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetéből fakadó - a személyek szabad mozgása útjában álló akadályok megszüntetését, másrészről az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megerősítését a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó területeken;
mivel az Európai Unió Tanácsának az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal 1999. május 18-án megkötött megállapodása révén, ezek az államok társultak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;
mivel kívánatos, hogy a Svájci Államszövetség Izlanddal és Norvégiával egyenlő feltételekkel társuljon a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;
mivel az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között egy olyan megállapodás megkötése megfelelő, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa, másrészről Izland és Norvégia között létrejött megállapodásban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel megegyező jogokról és kötelezettségekről rendelkezik;
abban a meggyőződésben, hogy a schengeni vívmányok végrehajtása, gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése tekintetében szükség van az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megszervezésére;
mivel szükséges egy bizottság létrehozása az Izland és Norvégia csatlakozására tekintettel kialakított intézményi modellnek megfelelően annak érdekében, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a Svájci Államszövetség bekapcsolódjon az Európai Közösség tevékenységeibe, valamint hogy lehetővé váljon a részvétele a szóban forgó tevékenységekben;
mivel a schengeni együttműködés különösen az 1950. november 4-én megkötött, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által garantált módon a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság elvein és az emberi jogok tiszteletén alapul;
tekintettel arra, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe alapján elfogadott jogi aktusok nem alkalmazhatók a Dán Királyságra, valamint arra, hogy az említett cím alkalmazásában a schengeni vívmányok fejlesztésére irányuló azon határozatok, amelyeket Dánia átültetett nemzeti jogába, csak a nemzetközi jogon alapuló kötelezettségeket keletkeztethetnek Dánia és a többi tagállam között;
tekintettel arra, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv alapján meghozott határozatokkal összhangban, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint Írország csak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseiben vesznek részt;
mivel szükséges gondoskodni arról, hogy azon államok, amelyekkel az Európai Unió a schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése érdekében társulást hozott létre, e vívmányokat egymás közötti kapcsolataikban is kölcsönösen alkalmazzák;
tekintettel arra, hogy a schengeni vívmányok érvényesülése megkívánja e megállapodás egyidejű alkalmazását azon megállapodásokkal, amelyek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult vagy abban részt vevő különböző felek között kapcsolataik kölcsönös szabályozása céljából - fennállnak;
figyelemmel a Svájci Államszövetségnek a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat megállapító közösségi vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, valamint az „Eurodac” rendszer létrehozásához történő társulásáról szóló megállapodásra;
tekintettel a schengeni vívmányok és a közösségi vívmányok között fennálló kapcsolatra;
tekintettel arra, hogy ez a kapcsolat a schengeni vívmányoknak a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat megállapító, valamint az „Eurodac” rendszert létrehozó közösségi vívmányokkal történő egyidejű alkalmazását igényli,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
(1) A Svájci Államszövetség - a továbbiakban: Svájc - társul az Európai Közösség és az Európai Unió tevékenységeihez az e megállapodás A. és B. mellékletében említett rendelkezések hatálya alá tartozó területeken és ezek további fejlesztéséhez.
(2) Ez a megállapodás - az itt meghatározott eljárásokkal összhangban - kölcsönös jogokat és kötelezettségeket teremt.
2. cikk
(1) Svájc végrehajtja és alkalmazza a schengeni vívmányoknak az Európai Unió tagállamaira - a továbbiakban: tagállamok - vonatkozó, az e megállapodás A. mellékletében felsorolt rendelkezéseit.
(2) Svájc végrehajtja és alkalmazza az Európai Közösség jogi aktusainak az e megállapodás B. mellékletében felsorolt rendelkezéseit, olyan mértékben, amennyiben ezek a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény vonatkozó rendelkezései helyébe léptek, vagy ezeket annak értelmében fogadták el.
(3) Svájc - a 8. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül - elfogadja, végrehajtja és alkalmazza azokat az Európai Unió által megtett - az A. és B. mellékletekben említett rendelkezéseket módosító vagy az azokra támaszkodó - jogi aktusokat és intézkedéseket, amelyekre az e megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták.
3. cikk
(1) Létrejön egy Svájc kormányának képviselőiből, az Európai Unió Tanácsának - a továbbiakban: Tanács - tagjaiból, és az Európai Közösségek Bizottsága - a továbbiakban: Bizottság - tagjaiból álló vegyesbizottság.
(2) A vegyesbizottság saját eljárási szabályzatát konszenzussal fogadja el.
(3) A vegyesbizottság az elnök kezdeményezésére, vagy bármely tagja kérésére ülésezik.
(4) A vegyesbizottság - a 4. cikk (2) bekezdésének értelmében - a körülményektől függően, miniszteri, magas rangú tisztviselői vagy szakértői szinten ülésezik.
(5) A vegyesbizottság elnökségét az alábbiak szerint látják el:
- szakértői szinten: az Európai Unió képviselője;
- magas rangú tisztviselői és miniszteri szinten: felváltva, hat-hat hónapos időszakra az Európai Unió képviselője, illetve Svájc kormányának képviselője.
4. cikk
(1) A vegyesbizottság - e megállapodással összhangban - foglalkozik a 2. cikk hatálya alá tartozó összes üggyel és biztosítja, hogy a Svájc által előadott minden ügyet megfelelően figyelembe vesznek.
(2) A miniszteri szintű vegyesbizottságban Svájc képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy:
- kifejtsék egy bizonyos jogi aktus vagy intézkedés tekintetében észlelt problémákat, vagy válaszoljanak a más küldöttségek által észlelt problémákra;
- kifejtsék véleményüket az őket érintő rendelkezések kidolgozásáról, illetve azok végrehajtásáról.
(3) A vegyesbizottság miniszteri szintű üléseit a magas rangú tisztviselői szinten ülésező vegyesbizottság készíti elő.
(4) Svájc kormányának képviselője jogosult arra, hogy az 1. cikkben említett ügyekkel kapcsolatban javaslatokat tegyen a vegyesbizottságban. Azok megtárgyalását követően a Bizottság vagy bármely tagállam figyelembe veheti az ilyen javaslatokat az Európai Közösség vagy az Európai Unió jogi aktusának vagy intézkedésének elfogadására vonatkozó javaslat vagy kezdeményezés - az Európai Unió szabályaival összhangban történő - megtétele céljából.
5. cikk
A 4. cikk sérelme nélkül, a vegyesbizottságot tájékoztatni kell az e megállapodást esetlegesen érintő jogi aktusok és intézkedések Tanácson belüli előkészítéséről.
6. cikk
Az e megállapodás hatálya alá tartozó területen új jogszabály tervezetének elkészítése során a Bizottság nem hivatalos úton ugyanúgy konzultál Svájc szakértőivel, mint ahogyan saját javaslatainak kidolgozásakor a tagállamok szakértőivel konzultál.
7. cikk
(1) A 2. cikkben említett ügyekkel kapcsolatos új jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását az Európai Unió illetékes intézményeinek kell fenntartani. A (2) bekezdésre is figyelemmel, az ilyen jogi aktusok vagy intézkedések az Európai Unió és érintett tagállamai, illetve Svájc vonatkozásában egyidejűleg lépnek hatályba, kivéve, ha e jogi aktusok vagy intézkedések kifejezetten ettől eltérő módon rendelkeznek. Ezzel összefüggésben, megfelelően figyelembe kell venni a Svájc által a vegyesbizottságban megjelölt azon időt, amely szükséges a saját alkotmányos követelményei teljesítéséhez.