2007. évi CXXXIII. törvény

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról1

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a (1) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya alá tartozik:]

h)~„h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése;

i) az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai;

j) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelése;

k) az a)-j) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések.”

2. § A Bt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet engedélyezi:]

h)~„h) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelését.”

3. § A Bt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be.”

4. § A Bt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével -, amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik.”

5. § A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:

a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel - 30%-a;

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz esetében

ba) J%-a, ahol

J: a bányajáradék százalékos mértéke,

P: az 1996. novemberben kötött hosszú távú import szerződés alapján a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő, illetve jogutódja által vásárolt földgáz számlával igazolt, tárgyévet megelőző éves átlagára,

A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban,

k: korrekciós tényező; melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként az ipari - élelmiszeripar nélküli - belföldi értékesítés árindexével növekszik,

bb) 30%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 30%-ot nem éri el;

c) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a d) és e) pontban foglalt kivétellel

ca) 12%-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m3-t, kőolaj esetében az 50 kt-t nem halad meg,

cb) 20%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem halad meg, kőolaj esetében 50 kt-nál nagyobb, de 200 kt-t nem halad meg,

cc) 30%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghalad, kőolaj esetében 200 kt-t meghalad;

d) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%-a;

e) a magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 8%-a;

f) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a;

g) szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata esetén 0%-a;

h) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, az a)-c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, az a)-c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik. A miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.”

6. § A Bt. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A hatósági engedély alapján történő bányászati tevékenység végzésére a Bt. 13. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni.”

7. § A Bt. a következő új 22/B. §-sal egészül ki:

„22/B. § (1) A geotermikus energia kutatásának engedélyezésére és a kutatás hatósági felügyeletére a földtani kutatás engedélyezésének és hatósági felügyeletének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Geotermikus energiát kinyerni a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.

(3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.

(4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető.

(5) A geotermikus védőidomról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.”

8. § A Bt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet határozatban állapítja meg.”

9. § A Bt. 26/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha

a) a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidőt engedély hiányában elmulasztja,

b) a meghatározott térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

c) jogutód nélkül megszűnik.

(7) A bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottját - pályáztatást követően - a bányafelügyelet határozatban jelöli ki.

(8) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a hivatalos lapjában - szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is - meghirdeti.”

10. § A Bt. 26/B. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. A bányatelek módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet határozattal a nyilvántartásból törli és erről az érintetteket értesíti, valamint a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.”

11. § A Bt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy hulladékkezelés során következik be, a környezetvédelmi, továbbá vízügyi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és vizsgálat rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a miniszter rendeletben állapítja meg.”

12. § A Bt. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én e bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa, vagy aki e határidő után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte.

(5) A tulajdonos köteles a (4) bekezdés szerinti feladatok elvégzésére vonatkozó - a tájrendezés végrehajtásának ütemezését is magában foglaló - tájrendezési tervet készíteni, és a bányafelügyelethez jóváhagyásra benyújtani.

(6) Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A hasznosításra vonatkozó felülvizsgálat elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt.”

13. § (1) A Bt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt

a) műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően,

b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével,

c) a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva,

d) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

e) a geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására vonatkozó szabályoktól eltérően

gyakorolja.”

(2) A Bt. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait - is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti.”