h) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre vonatkozó ajánlásait,

i) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,

j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,

k) a Kormány által jóváhagyott beszámolóját és a miniszter által jóváhagyott tájékoztatóját, valamint

l) azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább féléves gyakorisággal tesz eleget.

(3) A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

10. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

c) olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

h) a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,

i) összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében - alkalmazott eljárásokat,

j) a Hpt. 96/C. §-ának (5) bekezdése és a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,

l) a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

m) a Hpt. 168/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacok jegyzékét, illetve ennek változását,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását, valamint

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(5) Az (1) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.

(6) A Felügyelet az Fnytv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében együttműködik a 2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal.

A Felügyeleti Tanács

11. § (1) A Felügyelet vezetését legalább három, legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács látja el.

(2) A Felügyeleti Tanács vezetését elnökként ellátó tagot, azaz a Felügyeleti Tanács elnökét hatéves időtartamra, a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.

(3) A Felügyeleti Tanács többi tagját - a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével - a miniszterelnök javaslatára, hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(4) A Felügyeleti Tanács tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a Kormány nevében a miniszterelnök gyakorolja.

12. § (1) A Felügyeleti Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a Felügyelet szakmai munkájának irányítása, szervezeti felépítésének meghatározása,

b) a 3-10. §-ban meghatározott feladatok ellátása,

c) a felügyeleti díjak számítási módjára, mértékére és megfizetésére vonatkozó gyakorlati tapasztalatok háromévente történő felülvizsgálata, és ennek alapján szükség esetén azok szabályozásának módosítására vonatkozó javaslattétel,

d) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlás kiadása, amelynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre nézve kötelező ereje nincs és rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése,

e) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, valamint az ellenőrzési tervének és módszertanának jóváhagyása, valamint

f) jogszabály által a Felügyelet, illetve a Felügyeleti Tanács hatáskörébe utalt feladatok ellátása.

(2) A Felügyeleti Tanács elnökének feladatai:

a) képviseli a Felügyeletet,

b) összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről,

c) előkészíti a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát, valamint

d) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal.

13. § (1) A Felügyeleti Tanács tagja az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

(2) A Felügyeleti Tanács elnökévé az választható meg, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább tízéves, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a pénzügyi és számvitel alapképzési szakon, a közigazgatási mesterképzési szakon, a jogász mesterképzési szakon vagy a közgazdasági elemző mesterképzési szakon szerzett oklevél.

14. § (1) A Felügyeleti Tanács elnökét és tagjait nem lehet utasítani tisztségük betöltésével kapcsolatos eljárásuk és döntésük vonatkozásában.

(2) A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.

(3) A Felügyeleti Tanács döntéséhez legalább három tag jelenléte és legalább három tag egybehangzó szavazata szükséges.

(4) A Felügyeleti Tanács elnökének a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 60%-a. A Felügyeleti Tanács tagjainak a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 25%-a.

15. § (1) A Felügyeleti Tanács elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási időtartama lejártával,

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával, vagy

d) visszahívással.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lemondást írásban, a miniszterelnök útján kell közölni az Országgyűlés elnökével.

(3) A Felügyeleti Tanács tagjának megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával, .

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával, vagy

d) felmentéssel.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti lemondást írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel.

(5) Az Országgyűlés - a miniszterelnök javaslatára - visszahívja a Felügyeleti Tanács elnökét, illetve a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - felmenti a Felügyeleti Tanács tagját, ha

a) munkaköri feladatait folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét nem szünteti meg,

c) a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik, vagy

d) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(6) A Felügyeleti Tanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan a 4. §-ban meghatározott szervezettel,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyként olyan a 4. §-ban meghatározott szervezettel, illetve