2007. évi CXXXVI. törvény

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról1

E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.

Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén

a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;

b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;

c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;

e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;

g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;

i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;

k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;

m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki

a) a szolgáltató ügyfele;

b) a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.

(3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket.

(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 46. pontjában meghatározott ügynök;

b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítő;

c) a Bit. 33. § (4) bekezdésében meghatározott független biztosításközvetítő a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során;

d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében.

(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.

2. § A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki

a) az e törvény 1. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és

b) a Magyar Köztársaság területén a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

a) adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik;

b) azonosítás: a 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése;

c) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;

d) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

e) fiktív bank: az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá;

f) hálózat: olyan szervezet, amelyhez az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenőrzéssel rendelkeznek;

g) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;

h) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés;

i) árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;

j) könyvviteli tevékenység; a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)-(2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás;

k) levelezőbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából;

l) pénzügyi információs egységként működő hatóság: a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;

m) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

n) személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;

o) szolgáltató: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző személy vagy szervezet;

p) szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

q) ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:

qa) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,

qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad,

qc) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;

r) tényleges tulajdonos:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár;

s) ügyfél: aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;

t) ügyfél-átvilágítás: a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;

u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;

v) üzleti kapcsolat:

va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony,

vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása, vagy

vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy elektronikus kaszinó területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony.