4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő,

c) a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs,

d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja,

e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai,

f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.

5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének

a) a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában - a b) pontban meghatározott kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet);

b) a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végző szolgáltatók tekintetében az MNB;

c) i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság;

d) g) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;

e) m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban: ügyvédekre), valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:

ea) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara),

eb) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi kamara);

f) j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;

g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:

a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;

b) a 17. §-ban meghatározottak kivételével a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.

Ügyfél-átvilágítási intézkedések

7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

(2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét),

ab) lakcímét,

ac) állampolgárságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

(3) A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti:

a) természetes személy

aa) születési helyét, idejét,

ab) anyja nevét;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) főtevékenységét,

bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.

(4) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:

a) természetes személy esetén

aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,

ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (4) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.

8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.

(2) Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.

(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.

(4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(5) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

9. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni:

a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,

b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti.