2007. évi CXLII. törvény
egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról1
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosításai
1. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 27. §-a (4) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”
(2) A Hmtv. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
2. § A Hmtv. 36. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A mintaoltalom megadására a szabadalmi törvénynek a szabadalom megadására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
3. § A Hmtv. 37. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és
b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.”
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosításai
4. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 17. §-a (4) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”
(2) A Toptv. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
5. § A Toptv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Az oltalommal összefüggő eljárásokban nincs helye igazolásnak
a) a 6. § (3) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása esetén;
b) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők elmulasztása esetén.”
6. § A Toptv. 23. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és
b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.”
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításai
7. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához.”
(2) Az Szt. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás nem tartozik a technika állásához.”
8. § (1) Az Szt. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány)
a)~„a) kielégíti az 1-5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdések vagy a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és”
(2) Az Szt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.”
(3) Az Szt. 6. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik.”
9. § Az Szt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak.”
10. § Az Szt. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény - ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról való lemondást is - vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos.”
11. § Az Szt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is.”
12. § Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos, feltéve, hogy e törvény nem rendelkezik eltérően.”
13. § (1) Az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább két hónappal, de legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben adható többszöri, illetve négy hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás is.”
(2) Az Szt. 48. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(3) A (2) bekezdésben szabályozott valamely határidő elmulasztása esetén a mulasztás miatt hozott döntés közlésétől számított két hónapon belül az eljárás folytatása iránti kérelmet lehet előterjeszteni.
(4) Az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, és a mulasztás folytán hozott döntést - a szükséghez képest - részben vagy egészben vissza kell vonni vagy módosítani kell.
(6) Az eljárás folytatása iránt nem terjeszthető elő kérelem a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban.”
14. § Az Szt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Szabadalmi ügyekben - ha a (6) vagy a (7) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két hónapon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha a mulasztás az ügyfél önhibáján kívül következett be. Az igazolási kérelemben valószínűsíteni kell a mulasztás okát és vétlenségét.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenkét hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikkében - az elsőbbségi igény érvényesítéséhez szükséges bejelentés benyújtására - előírt és a belső elsőbbség érvényesítésére megszabott [61. § (1) bek. c) pont] tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem e határidő utolsó napjától számított két hónapon belül terjeszthető elő.
(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A mulasztás folytán hozott döntést - a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás eredményétől függően - részben vagy egészben vissza kell vonni, módosítani kell vagy hatályban kell tartani.