14. cikk

Az archívum és az önkéntes archívumok közötti együttműködés

Archívumát és önkéntes archívumát mindegyik Fél ösztönzi az egymással és a többi fél intézményeivel történő együttműködésre az alábbiak megkönnyítése céljából:

a) a mozgóképanyagra vonatkozó információk cseréje;

b) európai audiovizuális filmográfia összeállítása;

c) a mozgóképanyag és az arra vonatkozó információk tárolására, megosztására és frissítésére irányuló, egységes eljárás kidolgozása;

d) az elektronikus információcserére vonatkozó közös szabvány kidolgozása;

e) a mozgóképanyag bemutatására használt berendezések megőrzése.

15. cikk

A letét szerződéses feltételei

A Felek arra ösztönzik az archívumokat és az önkéntes archívumokat, hogy az anyagokat letétbe helyezőkkel a letétbe helyezett mozgóképanyagra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket meghatározó szerződéseket kössenek. E szerződések - amennyiben jogszabály nem szabályozza - meghatározhatják a letétbe helyezett anyag bármilyen sérülésére vonatkozó felelősség feltételeit, az anyagnak a jogosult által a letétből történő ideiglenes vagy végleges visszavonását, továbbá jogosultak által az anyag helyreállításáért vagy az archívum vagy önkéntes archívum egyéb szolgáltatásaiért fizetendő ellentételezést.

V. Fejezet

AZ EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE

16. cikk

Állandó bizottság

(1) Ezen Egyezmény végrehajtása céljából állandó bizottságot hoznak létre.

(2) A Feleket egy vagy több küldött képviselheti az állandó bizottságban. Mindegyik Fél szavazati joggal rendelkezik. Az ezen Egyezményben részes minden állam egy szavazattal rendelkezik. A hatáskörébe tartozó kérdésekről az Európai Közösség gyakorolja szavazati jogát, szavazatainak száma megegyezik azon tagállamainak számával, amelyek ezen Egyezmény részesei. Az Európai Közösség nem gyakorolhatja szavazati jogát a hatáskörébe nem tartozó kérdések vonatkozásában.

(3) Megfigyelő képviselheti az állandó bizottságban az Európai Közösséget vagy minden olyan, a 19. cikkben említett államot, amely nem részes fele az ezen Egyezménynek.

(4) Az állandó bizottságot az Európa Tanács főtitkára hívja össze. Az első ülésre hat hónappal az ezen Egyezmény hatálybalépését követően kerül sor. Ezt követően az állandó bizottság akkor ül össze, ha az Egyezmény részes államainak egyharmada vagy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ezt kéri, vagy az Európa Tanács főtitkárának kezdeményezésére a 18. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezésekkel összhangban, vagy az ezen Egyezmény egy vagy több részes felének kérésére a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(5) A részes felek többsége képezi a határozatok elfogadásához szükséges létszámot. A 16. cikk (6) bekezdésének és a 18. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel az állandó bizottság határozatait a jelenlévő Felek kétharmados többségével hozza.

(6) Az ezen Egyezmény szerinti feladatainak elvégzése érdekében az állandó bizottság kikérheti szakértők tanácsait. Saját kezdeményezésére vagy az érintett intézmény kérésére, meghívhat bármely, az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó területeken technikailag felkészült nemzetközi vagy nemzeti, kormányzati vagy nem kormányzati szervet, hogy megfigyelővel képviseltesse magát az állandó bizottság minden ülésén vagy azok egy részén. A Felek kétharmados többségével határoznak az ilyen szakértők vagy szervek meghívásáról.

(7) Az ezen Egyezmény rendelkezéseire is figyelemmel az állandó bizottság létrehozza eljárási szabályzatát.

17. cikk

Az állandó bizottság feladatai és jelentései

(1) Az állandó bizottság felelős az ezen Egyezmény működésének és végrehajtásának ellenőrzéséért. Az állandó bizottság:

a) ajánlásokat tehet a Feleknek az Egyezmény alkalmazására vonatkozóan;

b) javasolhatja az Egyezmény szükséges módosítását és megvizsgálhatja a 18. cikk rendelkezéseivel összhangban javasolt módosításokat;

c) egy vagy több Fél kérésére megvizsgálhat az Egyezmény értelmezésével kapcsolatos bármely kérdést;

d) ajánlásokat tehet a Miniszteri Bizottságához arra vonatkozóan, hogy a 19. cikkben említett államokon kívüli államokat az ezen Egyezményhez való csatlakozásra hívjon fel.

(2) Üléseit követően az állandó bizottság a Felek és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére továbbít egy, a tanácskozásáról és a meghozott határozatokról szóló jelentést.

VI. Fejezet

JEGYZŐKÖNYVEK ÉS MÓDOSÍTÁSOK

18. cikk

Jegyzőkönyvek és módosítások

(1) Az ezen Egyezményben szereplő elvek különös területeken történő kidolgozása céljából a filmalkotásokon kívüli mozgóképanyaggal foglalkozó jegyzőkönyveket hoznak létre.

(2) Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyvre irányuló bármely javaslatot vagy az ilyen jegyzőkönyv módosítására irányuló javaslatokat, vagy az ezen Egyezmény módosítására irányuló bármely Fél, az állandó bizottság vagy a Miniszteri Bizottság által előterjesztett bármely javaslatot közlik az Európa Tanács főtitkárával, aki azt továbbítja az Európa Tanács tagállamainak, valamint az esetlegesen ezen Egyezmény részes feleivé vált államoknak és az Európai Közösségnek. Az ilyen javaslat közlését követően leghamarabb két hónappal Európa Tanács főtitkára összehívja az állandó bizottságot.

(3) Az állandó bizottság leghamarabb két hónappal azt követően vizsgálja meg a javaslatot, hogy azt a főtitkár a (2) bekezdéssel összhangban továbbította. Az állandó bizottság elfogadás céljából benyújtja a Miniszteri Bizottságnak a Felek háromnegyede által jóváhagyott szöveget.

(4) Az Egyezmény előző bekezdéssel összhangban elfogadott bármely módosítása az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy mindegyik Fél értesített a főtitkárt annak elfogadásáról. Ha egy módosítást a Miniszteri Bizottság elfogadott, de az még nem lépett hatályba, akkor egy állam vagy az Európai Közösség nem fejezheti ki az ahhoz való hozzájárulását, hogy magára nézve az Egyezményt a módosítás egyidejű elfogadása nélkül kötelezőnek tekintse.

(5) A Miniszteri Bizottság határozza meg az ezen Egyezmény jegyzőkönyvei és az ilyen jegyzőkönyvek állandó bizottság által a (3) bekezdéssel összhangban benyújtott szöveg alapján történő módosítása hatálybalépésének feltételeit.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

Az Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az európai kulturális egyezmény részes felei és az Európai Közösség számára. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács főtitkáránál helyezik letétbe.

20. cikk

Hatálybalépés

(1) Az Egyezmény azt az időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor öt állam - amelyek közül legalább négy az Európa Tanács tagállama - a 19. cikk rendelkezéseinek megfelelően elismeri az Egyezmény kötelező hatályát.

(2) Az olyan aláíró tagállam tekintetében, amely az Egyezmény hatálybalépése után fejezi ki az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére vonatkozó szándékát, az Egyezmény a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napja utáni három hónapos időszakot követő hónap első napján lép hatályba.

21. cikk

Az Egyezmény és a közösségi jog kapcsolata

Egymás közötti kapcsolataikban az Egyezmény azon részesei, amelyek az Európai Közösség tagjai, a közösségi jogot alkalmazzák és ennélfogva nem alkalmazzák az ezen Egyezményből következő szabályokat, kivéve amennyiben nincs az adott tárgyra vonatkozóan irányadó közösségi szabály.

22. cikk

Egyéb államok csatlakozása

(1) Az Egyezmény hatálybalépése után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága - a részes felekkel folytatott konzultációt követően - az Európa Tanács Alapszabálya 20. cikkének d) pontjában előírt többséggel meghozott határozattal és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult államok képviselőinek egyhangú szavazatával bármely, a 19. cikkben nem említett államot felhívhat az Egyezményhez való csatlakozásra.

(2) Bármely csatlakozó állam tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okirat Európa Tanács főtitkáránál történő letétbe helyezésének napját követő három hónapos időszak lejárta után következő hónap első napján lép hatályba.

23. cikk

Területi hatály

(1) Bármely állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyekre az Egyezmény alkalmazandó.

(2) Bármely Fél az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozattal bármilyen későbbi időpontban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. Az ilyen terület tekintetében az Egyezmény az ilyen nyilatkozat főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő három hónapos időszak lejárta után következő hónap első napján lép hatályba.

(3) Az előző két bekezdés alapján tett bármely nyilatkozat - a nyilatkozatban meghatározott bármely terület tekintetében - a főtitkárhoz címzett értesítéssel visszavonható. A visszavonás az ilyen értesítés főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő három hónapos időszak lejárta után következő hónap első napján lép hatályba.

24. cikk

Fenntartások

Ezen Egyezmény rendelkezései tekintetében fenntartás nem tehető.

25. cikk

Felmondás

(1) Bármely Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítéssel.

(2) Az ilyen felmondás az ilyen értesítés főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő hat hónapos időszak lejárta után következő hónap első napján lép hatályba.

26. cikk

Értesítések

Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, az ezen Egyezmény részeseivé vált többi államot és az Európai Közösséget a következőkről:

a) bármely aláírás;

b) bármely megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése;

c) az Egyezmény hatálybalépésének bármely időpontja a 20., 22. és 23. cikkel összhangban;

d) a 18. cikkel összhangban elfogadott bármely módosítás vagy jegyzőkönyv, valamint az ilyen módosítás vagy jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja;

e) az ezen Egyezményre vonatkozó minden egyéb intézkedés, értesítés vagy közlés.