2007. évi CXLV. törvény

az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról1

1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A köztársasági elnök az országgyűlési biztos személyére a korábbi országgyűlési biztos megbízatási ideje lejártát megelőző három hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.

(2) Ha az országgyűlési biztos megbízatása a 15. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök harminc napon belül tesz javaslatot az országgyűlési biztos személyére.

(3) Az országgyűlési biztosnak javasolt személyt az Országgyűlésnek - az országgyűlési biztos feladatkörét érintően - hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.

(4) Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.

(5) Az Országgyűlés az országgyűlési biztost hat évre választja. Az országgyűlési biztos egyszer újraválasztható.”

2. § Az Obtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az országgyűlési biztos az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásával lép hivatalba.

(2) Az országgyűlési biztos a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.”

3. § Az Obtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a munkáltatóra vonatkozó kötelezettségek az Országgyűlési Biztos Hivatalát terhelik.”

4. § Az Obtv. 15. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az országgyűlési biztos megbízatása a lemondásában megjelölt napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(4) Ha az országgyűlési biztos az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az országgyűlési biztos a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.”

5. § Az Obtv. 17. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az országgyűlési biztos nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született.”

6. § Az Obtv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az országgyűlési biztos az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlása során kezelheti mindazon személyes adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, illetve amelyek felhasználása a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az országgyűlési biztos személyes adatokat csak a vizsgálata lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhet. Az országgyűlési biztos a vizsgálatának megállapításait jogosult nyilvánosságra hozni.”

7. § Az Obtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány tagja, autonóm államigazgatási szerv, illetve kormányhivatal esetében az országgyűlési biztos a visszásságot előidéző szerv számára tesz ajánlást.”

8. § Az Obtv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hivatal vezetője szakállamtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, felette a munkáltatói jogokat az országgyűlési biztos gyakorolja.”

9. § Az Obtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában alapvető joggal kapcsolatos visszásság: alapvető jog sérelme vagy annak közvetlen veszélye, függetlenül attól, hogy az cselekvés vagy mulasztás eredménye.”

10. § Az Obtv. a következő új alcímmel és 27/A-27/H. §-okkal egészül ki:

„A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

27/A. § (1) Az Országgyűlés az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében külön biztosként megválasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának az választható meg, aki a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá a környezet-, illetve a természetvédelmi jog területén kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a környezet-, illetve természetvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, azok felügyeletében vagy az egészséges környezethez való jog érvényesítésében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.

27/B. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet (a továbbiakban együtt: környezet) állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az e törvényben meghatározott eltérésekkel - feladatkörében eljárva - gyakorolja az országgyűlési biztosnak biztosított hatásköröket.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

a) felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító (a továbbiakban együtt: a környezetet károsító) személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére,

b) felhívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a környezet védelmére vonatkozó intézkedés megtételére,

c) feladatkörében általános jelleggel, valamint egyedi ügyben meghatározott szerv, intézmény, hatóság vagy személy részére ajánlást bocsáthat ki,

d) a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti eljárás lefolytatását, illetve végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti, valamint annak bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet,

e) véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot,

f) megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit,

g) véleményezi a környezetvédelmi vagy természetvédelmi tárgyú, valamint az emberiség közös örökségét és közös gondjait érintő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére vonatkozó előterjesztéseket, közreműködik e nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések elkészítésében, továbbá figyelemmel kíséri, értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését,

h) részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában,

i) részt vehet a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatáson.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában írt ajánlás címzettje köteles a részére kibocsátott ajánlásra harminc napon belül érdemben válaszolni.

(5) Ha az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonosa vagy kezelője a környezetet károsító személlyel vagy szervezettel szembeni kártérítési igényt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának felszólítása ellenére a felszólítástól számított hatvan napon belül nem érvényesíti, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a kártérítési igényt a külön törvényben meghatározott költségvetési előirányzat javára érvényesítheti.

(6) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - a környezetet károsító tevékenység jellegének, mértékének, a környezetet károsító tevékenység és hatásterülete helyének megjelölésével, az üzleti titokra is kiterjedően - tájékoztathatja a nyilvánosságot eljárásának megindításáról, valamint a személyes adatokra is kiterjedően ajánlásának kibocsátásáról és tartalmáról.

27/C. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívhatja a környezetet károsító személyt vagy szervezetet - függetlenül attól, hogy ez tevőleges cselekvés vagy mulasztás eredménye - a környezetet károsító tevékenység megszüntetésére és a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

(2) A környezetet károsító személy vagy szervezet a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül - a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának erre irányuló kérelme esetén haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül - tájékoztatja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát a megtett intézkedésekről.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - ha a megtett intézkedéseket vagy a tájékoztatást nem tartja kielégítőnek - kérheti a bíróságtól, hogy a környezetet károsító személyt vagy szervezetet tiltsa el a környezetet károsító magatartástól, kötelezze a károk megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, valamint a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

27/D. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, hogy tegyen intézkedést a környezetet károsító tevékenység megakadályozására, megtiltására, a károk megelőzésére és a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

(2) A hatóság a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát haladéktalanul tájékoztatja a megtett intézkedésekről.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szükség esetén a felhívott hatóság felügyeleti szervéhez fordulhat.

27/E. § A határozat jogerőre emelkedése előtt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a végrehajtás felfüggesztését kezdeményezheti a határozatot hozó szervnél, ha az a nem jogerős határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelte el, de a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a határozat jogsértő, és a végrehajtás a környezet állapotában helyrehozhatatlan kárral járna.