2007. évi CXLVI. törvény

a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról1

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

1. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő alcímmel és 40/D. §-sal egészül ki:

„Kihelyezés

40/D. § (1) A köztisztviselő a munkáltató - jogszabályban megállapított, az európai uniós vagy más nemzetközi források, illetve az ezekhez kapcsolódó nemzeti források felhasználásával összefüggő pénzügyi ellenőrzési és ehhez kapcsolódó - feladatainak végrehajtása céljából másik költségvetési szerv vagy más jogi személy székhelyén, illetve telephelyén történő, eredeti munkakörébe tartozó munkavégzésre is kötelezhető (kihelyezés).

(2) A kihelyezésről és annak várható időtartamáról a köztisztviselőt - ha kifejezetten az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési és ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtására létesül a közszolgálati jogviszonya - a kinevezéssel egyidejűleg, egyéb esetben legalább tíz munkanappal korábban, írásban tájékoztatni kell. A kihelyezés határozott időtartamra jöhet létre.

(3) A kihelyezéshez a köztisztviselő hozzájárulása - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - nem szükséges. A kihelyezés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem helyezhető ki a köztisztviselő, ha

a) a kihelyezéssel a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt járó munkakört kell ellátnia,

b) a kihelyezés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.

(4) Nem helyezhető ki

a) a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,

c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő, kivéve, ha a kihelyezéshez kifejezetten hozzájárult.

(5) Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kihelyezés ideje alatt következik be, vagy a munkáltatói jogokat gyakorló tudomására jut, akkor a kihelyezést haladéktalanul - a (4) bekezdés szerinti esetekben pedig a köztisztviselő erre irányuló kérelmére - meg kell szüntetni.

(6) A kihelyezés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kihelyezés ugyanarra az ellenőrzési feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(7) A kihelyezés a köztisztviselő jogviszonyát nem érinti, a kihelyezett köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat a kihelyező munkáltató a 6. §-ban foglaltak szerint gyakorolja.

(8) A kihelyezésről írásban kell rendelkezni, és meg kell határozni:

a) a kihelyezés helyét,

b) a kihelyezés időtartamát,

c) a kihelyezéssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.

(9) A kihelyezés megszűnik:

a) a határozott idő lejártával,

b) a határozott idő letelte előtti visszarendeléssel,

c) a közszolgálati jogviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

3. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § (1) A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet vagy hiány.

(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, kölcsönöket - a 8/A. § (3) bekezdés g) és j) pontjában meghatározott hitelek, kölcsönök kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését.

(3) A költségvetési egyenleget érintő tételként kell elszámolni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank nem árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) tulajdonítható részt előjelre való tekintet nélkül.

(4) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukor- és izoglükózilleték beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését.”

(2) Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]

g)~„g) a 18/B. § (1) bekezdés d), zs) és x) pontjaiban meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek;”

(3) Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]

i)~„i) állami tulajdoni részesedés értékesítése;

j) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott állami vagyonba tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel-, kölcsön és annak visszatérülése, valamint az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei.”

(4) Az Áht. 12/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó - a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből finanszírozandó - közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére vagy meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi kiadási vagy felhalmozási előirányzat.

(6) Központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, az (5) bekezdés szerinti előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormány előzetes engedélye alapján, kivéve, ha - a 22. § (2) bekezdése vagy a 23. § (2) bekezdése alapján - az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni. A Kormány engedélyező határozatában rendelkezik arról is, hogy mely időpontig, milyen összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani. A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló előterjesztésben be kell mutatni a közbeszerzés elindításának szükségességét, és indokolni kell, hogy az összhangban van a költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokkal, illetve a több éves költségvetési keretszámokkal.

(7) Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítani a szükséges forrásai rendelkezésre állását. A szervezet közbeszerzési eljárást - a (6) bekezdésben foglaltak, a 22. § (2) bekezdésében és a 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás, továbbá a 13/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - csak megfelelő pénzügyi (előirányzati) fedezet ütemezett rendelkezésre állása esetén indíthat.

(8) E § rendelkezéseit kell alkalmazni a 22. § (2) bekezdése szerinti eljárásokra, valamint azon beszerzésekre is, amelyek esetében a Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján nem kerül sor közbeszerzési eljárás lefolytatására.”

(5) Az Áht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az államháztartás alrendszereinek hiányát rendezni, tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani költségvetési előirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

(2) A tartozást az átvállalás, illetve az elengedés időpontjáig terhelő kamatokat és az egyéb - jogszabály, bírósági döntés, hatósági határozat vagy szerződés alapján - fizetendő terheket is tartozásátvállalásként, illetve tartozáselengedésként kell a költségvetésben elszámolni.

(3) A tartozáselengedéssel és a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendő támogatássá alakításából származó költségvetési kiadással szemben olyan - költségvetési vagy finanszírozási - bevétel számolandó el, amelyet a tartozás vagy a visszatérítendő támogatás megfizetése eredményezne.

(4) Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.

(5) A központi költségvetés adóssága

a) a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete,

b) a 8/A. § (3) bekezdése d)-j) pontjai miatti adósságállomány-változás,

c) a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban kifejezett összegének változása, továbbá

d) a kincstári egységes számla és devizaszámlák, valamint azok betétként elhelyezett állományának az előző év december 31-éhez képest - az a)-c) pontokban foglaltakon túli okok miatt - bekövetkező állományváltozásából adódó összegének változása

miatt változhat.”

(6) Az Áht. 18/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A kincstár vezetője indokolt esetben engedélyezheti a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően devizaszámla nyitását a kincstárban, amennyiben a kifizetések a számláról nem forintban történnek.”

(7) Az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni)

f)~„f) azon közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.”

(8) Az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: