„(11) A kincstári körbe tartozók

a) a 18/B. § (6) és (11) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat hitelintézeteknél is vezethetik;

b) a 18/B. § (11) bekezdésében meghatározott esetben devizaszámlát a kincstárban nyithatnak. Erről a számláról kifizetés forintban nem történhet, a devizaszámlán rendelkezésre álló pénzeszközök a végleges felhasználáskor válnak költségvetési kiadássá.”

(9) Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti - külön jogszabályban meghatározott számlakörben - a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, közigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.”

(10) Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A központi költségvetés bevételeit képezik - a 8. §-ban foglaltakon és a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést megillető részén túl -

a) az állami tulajdoni részesedések kivételével az állami eszközök értékesítéséből származó bevételek (beleértve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint a központi költségvetési szervet megillető és az MNV Zrt., illetve megbízottja általi értékesítésből származó értékesítési bevételt is);

b) törvény eltérő rendelkezése hiányában a kizárólagos állami tulajdonnal összefüggő, illetve a kizárólagos állami tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerződésekből származó bevételek;

c) a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek;

d) az Európai Unió költségvetéséből származó, illetve az európai uniós tagsághoz kapcsolódó azon források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi költségvetési szerv vagy amely forrás felhasználásának tekintetében valamely központi költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír;

e) a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására pénzben beérkezett segélyekből és adományokból származó bevételek.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt források nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat megelőzően.”

(11) Az Áht. 24. §-ának (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok

a) felhasználását,

b) kezelési költségeit,

c) felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,

d) felhasználásának ellenőrzését,

e) maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,

f) terhére történő éven túli kötelezettségvállalást, valamint az előirányzatok terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét

a költségvetési évre vonatkozóan, évente február 15-éig - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza, illetőleg a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket belső normában állapítja meg.”

(12) Az Áht. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.”

(13) Az Áht. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor)

c)~„c) teljeskörűen bemutatja - a b) pontban foglaltakat is beleértve - a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg;”

(14) Az Áht. a következő 47. §-sal egészül ki:

„47. § (1) A Kormány február végéig a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak adatai alapján kormányhatározatban közzéteszi a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (beleértve a társadalombiztosítási alapok költségvetési szerveit) tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámokat kell alkalmazni - ha törvény másként nem rendelkezik - a kötelezettségvállalások pénzügyi kereteként, az állami feladatváltozások (bővítések és/vagy szűkítések) pénzügyi korlátjaként.

(3) A kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámoktól a fejezet felügyeletét ellátó szerv csak indokolt esetben és csak a Kormány engedélyével térhet el a költségvetés tervezése során.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a központi költségvetés adósságállományának kamatelszámolásait tartalmazó költségvetési fejezetre nem kell alkalmazni.”

(15) Az Áht. 48. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Az államháztartásért felelős miniszter)

e)~„e) február 15-éig a Kormány elé terjeszti a 47. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapjául szolgáló keretszámokat,”

(16) Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha a törvény másként nem rendelkezik -)

o)~„o) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - évente február 15-éig, kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel, a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a 24. § (9) bekezdésében foglaltakat;”

(17) Az Áht. 49. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha a törvény másként nem rendelkezik -)

r)~„r) gondoskodik a 47. § (1) bekezdése alapján közzétett kormányhatározatban megállapított keretösszegek betartásáról,”

(18) Az Áht. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartásért felelős miniszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.”

(19) Az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve - ha törvény másként nem rendelkezik - pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.

a) Az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje:

aa) április 30.,

ab) július 31.,

ac) október 15.

b) A pótlólagos igénylés határideje július 31.

A pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetek átutalására a b) pontban meghatározott határidő lejártát követő második hónapban esedékes nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor.”

(20) Az Áht. 64. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a tényleges mutatók alapján, külön jogszabályban meghatározott határidőig, a költségvetési törvény szabályai szerint elszámol az igénybe vett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal.”

(21) Az Áht. 64. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A helyi önkormányzat a normatív hozzájárulások és támogatások igénylésére, év közbeni lemondására, illetve pótlólagos igénylésére vonatkozó adatszolgáltatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által - az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a kincstár útján - kiadott információs rendszer keretében, elektronikus úton teljesíti.”

(22) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve - szükség esetén helyszíni vizsgálat során - az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a kincstár szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse.”

(23) Az Áht. a következő 64/F. §-sal egészül ki:

„64/F. § (1) Helyszíni vizsgálatot tart a kincstár a 64/A. § (2) bekezdése és a 64/D. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatoknál abban az esetben, ha az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a kincstár álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább az 1 millió Ft-ot.

(2) Helyszíni vizsgálat cél-, illetve témavizsgálatként elrendelhető az állami támogatások és hozzájárulások jogcímeire, az önkormányzatok meghatározott körére vonatkozóan is.

(3) A 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább 4 évenként, ezen időszak egészére valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor helyszíni ellenőrzésre. Azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelőző mindkét évben meghaladta a 400 millió forintot, évente kell az állami támogatások és hozzájárulások jogcímei legalább 50%-ának jogosultsági feltételei teljesítésének szabályszerűségét helyszínen felülvizsgálni.

(4) A helyszíni vizsgálat kiterjed az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumok költségvetési szerveknél történő teljes körű ellenőrzésére is.”