2007. évi CLI. törvény

a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról1

A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.”

2. § (1) A Jst. 3. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha)

i)~„i) átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség.”

(2) A Jst. 3. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani”

3. § (1) A Jst. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

a)~„a) rendszeres szociális segélyben részesül vagy rendszeres szociális segélyben részesülő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,”

(2) A Jst. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.”

4. § A Jst. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem részesíthető a fél támogatásban, ha

a) valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III. Fejezet szerinti támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tőle, a megvonás időpontjától számított 5 évig,

b) valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás összegét - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak, vagy

c) a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló vizsgálat elvégzését akadályozza.”

5. § A Jst. II. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

II.)~„II. Fejezet

TÁMOGATÁS A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN

A támogatás formája

11. § Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.

11/A. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre és a pártfogó ügyvéd díját az állam - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi.

(2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdekű felet, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.

11/B. § (1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet, a fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelőlegezi.

(2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd díjának viselésére, a fél köteles a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére visszatéríteni.

(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.

A támogatás igénybevételének feltételei

12. § Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő fél,

a) aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy

b) akinek a perében a jogi képviselet kötelező.

13. § A támogatásban részesíthető

a) a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő fél;

b) a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó személy;

c) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn;

d) a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a kiemelkedően közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.

14. § A támogatásra rászorultnak tekintendő

a) az 5. §-ban és a 7-9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő fél,

b) a költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is.

15. § A támogatásra - a 14. §-ban foglaltakon túlmenően - rászorultnak tekintendő

a) a 6. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél;

b) a 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél, ha a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére és bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében indít pert, kivéve ha a 14. § szerint minősül rászorultnak;

c) a fél, ha tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;

d) vagyoni helyzetétől függetlenül a 13. § d) pontjában megjelölt szervezet.

A támogatás kizártsága

16. § (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő esetekben:

a) ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta;

b) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására.

(2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:

a) a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;

b) a fél mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a támogatás igénybevételével történő perlés lehetővé tételét célozta;

c) az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul;

d) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjában megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.”

6. § A Jst. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„19. § (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor tekintendő rászorultnak, ha

a) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek, vagy

b) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. § szerinti feltételeknek, továbbá a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatás igénybevételére.

(2) Nem engedélyezhető a támogatás

a) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. § (3) bekezdésének alkalmazására, vagy

b) ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.

(3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.”

7. § A Jst. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek minősül:

a) a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása,

b) a támogatás megvonása,

c) a támogatás összegének meghatározása,

d) a támogatás visszatérítésére kötelezés,

e) döntés részletfizetés, halasztás vagy méltányossági kérelem tárgyában.”

8. § A Jst. 52-59. §-a és az azokat megelőző alcímek a következő szöveggel lépnek hatályba:

„A támogatás engedélyezése iránti kérelem

52. § (1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a fél a pert befejező határozatot megelőző tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig) kérheti.

(2) A támogatás hatálya a támogatás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől kezdve a per jogerős befejezéséig tart.

53. § A kérelemben a félnek meg kell jelölnie

a) a kért támogatást,

b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot.

54. § A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.

A támogatást engedélyező határozat

55. § A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is: