(9) A (3) bekezdés a) pontja szerinti megtérítési kötelezettséget harmadik személy átvállalhatja.
(10) A (2)-(9) bekezdés
a) baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megtérítés összegének meghatározásánál az Eb. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett baleseti járadék esetében az Eb. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti kétévi időtartamot kell alapul venni,
b) rendelkezéseit a rehabilitációs járadékra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megtérítés összegének meghatározásánál azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre a rehabilitációs járadékot megállapították.”
13. § A Tny. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aki a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg, a kiszabott mulasztási bírság kétszeresét köteles megfizetni.”
14. § A Tny. 95. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 87-88. § szerinti megtérítés ügyében hozott határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.”
15. § (1) A Tny. 96. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]
e)~„e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,”
g)~„g) az élettársra és az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az élettársi, hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,”
[tarthatók nyilván.]
(2) A Tny. 96. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]
c)~„c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi ellenőrzés céljából a (2) bekezdés a)-f) pontjai, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a)-d) és f) pontjai,”
[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
16. § A Tny. 97. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre vonatkozó tárgyévi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást az előírt határidőig a nyugdíjfolyósító szerv teljesíti.”
17. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
f)~„f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (12) bekezdés szerint kérelmezi.”
(2) A Ktv. 17. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”
18. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentések esetén kell alkalmazni.”
19. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.”
20. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 52. §-ának (3) bekezdésével megállapított - (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(11) Az adóhatóság a (2) bekezdés 5. pontja szerinti nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkét hónapra számított összegét (a továbbiakban: éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére - a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig - adatszolgáltatást teljesít.”
21. § Az Rjtv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottságának elnöke és előadó szakértője a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz.”
22. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 1-21. és 23. §-a 2008. január 3-án hatályát veszti. E rendelkezés 2008. január 4-én hatályát veszti.
(3) Aki előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, e jogosultságát bármikor érvényesítheti, a nyugdíjcsökkentésre a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos szabályokat és mértékeket kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg. Egyebekben az előrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összegét azon rendelkezések szerint kell megállapítani, amelyek arra az időpontra alkalmazandóak, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.
(4) Azon személyek esetén, akik a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodást a munkáltatóval e törvény hatálybalépésig megkötötték, az előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítására és a foglalkoztató fizetési kötelezettségére a nyugellátásra vonatkozó, a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Azon személyek esetén,
a) akik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) rendelkezései alapján legkésőbb e törvénymódosítás hatálybalépéséig beléptek a prémiumévek programba, és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben határozott idejűvé módosították, valamint
b) akiknek e törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint az a) pontban említett kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont,
munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése időpontjának - a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően - az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságuk megszerzésének időpontját kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, a Péptv.-ben szabályozott okból megszűnjön.
(6) A Tny. 39. §-a - e törvénnyel megállapított - (2) bekezdésének rendelkezéseit a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett szolgálati idejének megállapítása során kell alkalmazni.
(7) Az özvegy a Tny. - e törvénnyel megállapított - 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2008. január 1-jétől özvegyi nyugdíjra akkor is jogosult, ha az özvegyi nyugdíj megállapításához, illetve feléledéséhez szükséges feltételek 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizenöt éven belül következtek be, feltéve, hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az özvegyi nyugdíj megállapításánál ki kell számítani azt az özvegyi nyugdíjat, amely az özvegyet az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges feltételek bekövetkezése időpontjában megillette volna, majd ezt az összeget az időközben végrehajtott nyugdíjemelések összegével növelni kell.
(9) A (7) bekezdés szerinti özvegyet a nyugdíjemelés és a tizenharmadik havi nyugdíj megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 2007. évben is részesült volna nyugellátásban.
23. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Tny.
aa) 5. §-ának d) pontja,
ab) 12. §-ának (3) bekezdésében „és a 2009. január 1-je előtti” szövegrész,
ac) 12. §-ának (5) bekezdésében a „2009. január 1-je előtt a” szövegrész,
ad) 18. §-ának(3)-(6) bekezdése,
ae) 24. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „és 2009. január 1-je előtt” szövegrész,
af) 29. §-ának (6) bekezdésében a „2009. január 1-je előtti időponttól megállapított” szövegrész,
ag) 53. §-ának (2) bekezdése,
ah) 64. §-ának (7) bekezdése,
ai) 66. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „és a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szerv” szövegrész,
aj) 72. §-ának (2) bekezdése,
ak) 93. §-a (1) bekezdésének második mondata,
al) 94. §-ának (5) bekezdése,
am) 101/A. §-ában a „, valamint a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szervet vagy szerveket” szövegrész;
b) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
ba) 65. §-ának (4) bekezdésében a „- vasutas dolgozók esetében a vasutas nyugdíjmegállapító szervnél -” szövegrész,
bb) 83. §-a (4) bekezdésének k) pontja;
c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXVII. törvény 22. §-a (6) bekezdésének negyedik mondatában a „, vasutaknál, a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szervnél” szövegrész;
d) a Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény 5. §-ában az „és a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szerv” szövegrész;