2007. évi CLIX. törvény

a viszontbiztosítókról1

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;

b) a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre;

c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre; valamint

d) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed.

(2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérően nem rendelkezik.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre,

b) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.

Fogalmak

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:

a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,

b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;

2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;

3. azonosító adatok:

a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

4. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás;

5. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

6. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;

7. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni;

8. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;

9. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott élet típusú biztosítási ágak;

10. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;

11. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság;

12. biztosítási titok: a Bit. 153. §-ában meghatározott fogalom;

13. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

16. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;

17. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;

18. együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

19. érintett felügyeleti hatóság:

a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy

b) a Bit. 189/H. §-a szerinti koordinátor, vagy

c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős;

20. felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;

21. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség - amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból ered - korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző közül legalább az egyikkel:

a) a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,

b) szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás;

22. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található;

23. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

24. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;

25. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, főirodája található;

26. jegyzett töke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;

27. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;

28. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója, biztosításközvetítője vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;

29. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;

30. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő - az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;

31. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

32. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett - biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő - vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által;

33. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő - kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek;

34. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

35. nettó függőkártartalék: a továbbengedményező részesedése nélküli függőkártartalék;

36. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;