[követik el.]

14. § A Btk. 303/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

15. § A Btk. 303/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.”

16. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók.”

17. § A Be. a következő 226/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A bűnügyi költség viselése

226/A. § Ha az ügyész az eljárást megszünteti, a bűnügyi költséget az állam viseli. A terheltet kötelezni kell annak a költségnek a viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.”

18. § A Be. 258. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza]

d)~„d) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely - ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is - feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,”

19. § A Be. 416. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nincs helye felülvizsgálatnak]

b)~„b) a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,”

20. § A Be. 597. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„597. § (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

(3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.

(4) A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(5) Az ügyész, illetőleg a bíróság a kegyelmi eljárás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi és kezeli.”

21. § (1) A Be. 598. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés, illetőleg az 597. § (1) bekezdése szerinti intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. Az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek a büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatát.”

(2) A Be. 598. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság, illetőleg ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot.”

22. § (1) A Be. 599. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az első fokú bíróság az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet a szükséges adatok, így különösen a környezettanulmány, az intézeti munkáltatói vélemény beszerzése után az addigi befizetés adatairól szóló igazolással és a büntetőügy irataival (részirattal), az esetlegesen rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyvvel felterjeszti az igazságügyért felelős miniszterhez.”

(2) A Be. 599. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bíróság a felterjesztés előtt a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettnek, illetve a rendbírsággal sújtottnak a döntéshez szükséges személyes adatait is beszerzi, ideértve a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat is, és erről a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettet, illetve a rendbírsággal sújtottat értesíti.”

23. § A Be. 604. §-ának (2) bekezdése a következő q) és r) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

q)~„q) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

r) az ügyészség és a Rendőrség szerveinek az ügyészségi nyomozásban való együttműködése, és az ennek kapcsán felmerült költségek viselése részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben”

[rendeletben szabályozza.]

24. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 6/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka, a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is alkalmazni kell.”

25. § A Bv. tvr. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A javítóintézet, a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fiatalkorú kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

a) családi és utónevére,

b) lakcímére (székhelyére),

c) telefonszámára, és

d) kapcsolattartói minőségére.”

26. § A Bv. tvr. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„127. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásának,

b) a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységének, valamint

c) a katonák pártfogó felügyeletének

részletes szabályait a legfőbb ügyésszel, valamint a katonák szabadságvesztése és előzetes letartóztatása, illetve a katonák pártfogó felügyelete tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben, rendeletben szabályozza.”

27. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

f)~„f) a bv. szervezet munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket.”

28. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) Ha a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv vagy a SIS-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS-ben történt lekérdezés eredményeként megállapítja, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, bármely megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság - az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz.

(2) A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság a fényképfelvételt és az ujjnyomatot elektronikus úton, haladéktalanul továbbítja a SIRENE Irodának, amely azokat elektronikus módon, kiegészítő információként tárolja. Az adatok csak az érintett személy azonosítására használhatók fel, és azokat a figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

(3) Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést kíván elhelyezni vagy helyezett el a SIS-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a többi SIS-t alkalmazó állam SIRENE Irodáját.

(4) A SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti esetben az adattovábbításra kötelezett szervnél kezdeményezi, hogy vizsgálja meg, miszerint a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Az adattovábbításra kötelezett szerv a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda a vizsgálat eredményétől függően törli vagy fenntartja a figyelmeztető jelzést.”