2007. évi CLXX. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról1

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

1. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állomány tagjával kapcsolatos kiemelt miniszteri munkáltatói jogköröket e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.”

(2) A Hjt. 40. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A tiszti és tiszthelyettesi állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az első tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.

(4) A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza.”

2. § A Hjt. 41. § (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

„Nem létesíthető szolgálati viszony azzal sem, aki próbára bocsátás intézkedés, illetve vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll.”

3. § A Hjt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatásos állományba vételre - e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek megléte esetén - kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor.”

4. § (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[(1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]

l)~„l) akinek a gyermekgondozási segély illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül történő folyósítása időszakában beosztása megszűnt, a felmentési védelem idejére.”

(2) A Hjt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állomány (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.”

(3) A Hjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontjaiban szereplők adatait - rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg - meg kell küldeni a központi közszolgálati nyilvántartás számára.”

5. § A Hjt. 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Honvédség egészségügyi intézményeiben és az Állami Egészségügyi Központban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.”

6. § (1) A Hjt. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szerződéses katona részére a próbaidő leteltekor - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményben végzettek esetében az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg - a leszerelési segély terhére, toborzópénz címén kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű előleget kell folyósítani.”

(2) A Hjt. 68. §-a a következő (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:

„(9) Ha a szerződéses katona a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a végkielégítési (leszerelési) összeg megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.

(10) A leszerelési segély összegének felére jogosult a szerződéses katona, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.”

7. § A Hjt. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tartós - legalább 14 napig tartó - igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 munkanap szolgálatmentességi idő engedélyezhető. A kiképzendő állomány tagja az alapkiképzés befejezése után közvetlenül 5 munkanap szolgálatmentességi időre jogosult.”

8. § A Hjt. 99/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„99/A. § Az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában - különös méltánylást érdemlő esetben, így különösen a 77. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben - legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő adható.”

9. § A Hjt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.”

10. § A Hjt. a következő 110/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Szolgálati időpótlék

110/A. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) 5 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 10%-a,

b) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,

c) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,

d) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 17,5%-a,

e) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,

f) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,

g) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.

(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli, tényleges állományban eltöltött idő vehető figyelembe.”

11. § A Hjt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál magasabb szint „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3333-nál alacsonyabb, de legalább 2222 szint a „C” típusú középfokú nyelvvizsgának a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111 szint pedig a „C” típusú alapfokú nyelvvizsgának felel meg.”

12. § A Hjt. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a munkában nem töltött idő.”

13. § A Hjt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”

14. § A Hjt. 137. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja felett, annak kinevezése, áthelyezése, vezénylése vagy megbízása folytán megszűnik az (1) bekezdés szerint a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak (vezetőnek) a fegyelmi jogköre, úgy a kinevezést, áthelyezést, vezénylést vagy megbízást követően 8 napon belül a fegyelmi jogkört megelőzően gyakorló parancsnok (vezető) az ügy iratait átteszi a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult parancsnokhoz (vezetőhöz).”

15. § A Hjt. 160. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen annak kézbesítését követő 8 napon belül az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja - illetve az ő beleegyezésével a képviselője - az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozatot hozó elöljáróhoz kell benyújtani.”

16. § A Hjt. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„179. § Ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri - az illetményalap összegének háromszorosát meg nem haladó kár esetén - megtérítési kötelezettsége a Hjt. 177-178. §-ai alkalmazásának mellőzésével külön jogszabályban meghatározott kötelezvényben is rögzíthető. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak tekintendő (egyszerűsített eljárás).”

17. § A Hjt. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„182. § A tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét leírással, a kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget pedig törléssel kell rendezni. Leírással kell rendezni a kárt abban az esetben is, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását jogszabály kizárja.”

18. § (1) A Hjt. 203. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja]

b)~„b) 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és a szolgálati viszonya megszűnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40 százalékot elérte, de még nem rokkant.”