(2) A Hjt. 203. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát

- az 52. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel,

- az 51. § szerinti kinevezés, beosztásba, illetve állományba helyezés alapos indok nélküli elutasítása, a képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai vagy minősítés szerinti alkalmatlanság - ideértve a felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetét is - miatt szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 52. életéve betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 százalékos mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.”

19. § A Hjt. 207. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult az állománynak az a tagja, aki

a) esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50 százalékos mértékű, vagy

b) a szolgálati viszony megszűnését követően két éven belül válik rokkanttá, ha a rokkantság a szolgálati viszony időtartama alatt annak gyakorlásával összefüggésben bekövetkezett baleset, betegség következménye és ebben az állapotában egy évig javulás nem várható, és az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.”

20. § A Hjt. 208. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség esetén - a szolgálati idejére tekintet nélkül - baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ha

a) túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség miatt az egészségkárosodásának a mértéke legalább 50 százalékos mértékű, és

b) az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.”

21. § A Hjt. 223. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre módosul:

„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényt a szervezeti egység székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon fizetési meghagyással, illetve keresetlevéllel érvényesítheti abban az esetben, ha a károkozó már nincs a Magyar Honvédség állományában.”

22. § A Hjt. 243. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fedőbeosztásban lévő tagjai szolgálati nyugdíjának a 214. § és 214/A. § szerinti megállapítását (rögzítését) a Magyar Honvédség nyugdíj-megállapításra jogosult szerve - a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóival együttműködve - a fedőbeosztásban lévő személyek adatai védelmére vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével végzi.”

23. § A Hjt. a következő 286/B. §-sal egészül ki:

„286/B. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotváltozás miatti igénybejelentést, valamint az időszakos, kötelező felülvizsgálatot is - esetén kell alkalmazni.”

24. § (1) A Hjt. 287. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:

a) az állami készfizető kezesség vállalásra,

b) a más szervhez vezénylésre kerülőkre vonatkozó részletes szabályokat, valamint

c) az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjének részletes szabályait.”

(2) A Hjt. 287. § (2) bekezdés ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

„ab) a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó kiemelt munkáltatói jogköröket,”

(3) A Hjt. 287. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

d)~„d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, valamint az egészségi követelmények felmérésének költségeit, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a hosszabb betegséget követő - lábadozási időszak alatti - csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat;”

(4) A Hjt. 287. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

j)~„j) a kártérítési eljárás részletes szabályait, a kártérítés megállapításának módját, összeghatárait, mérséklésének és elengedésének részletes szabályait, a külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályokat, valamint a meg nem térülő károk rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait;”

25. § A Hjt. 3. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

26. § (1) A Hjt. 5. számú mellékletének X. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„X. Fegyelmi adatok

- a személyügyi nyilvántartás adatai, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség;

- a fegyelmi, szabálysértési, büntetőeljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, a határozat száma, kelte;

- a fegyelemsértés, szabálysértés, bűncselekmény megnevezése;

- a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;

- a jogkövetkezmény neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése esetén annak oka;

- a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.”

(2) A Hjt. 5. számú mellékletének XV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„XV. Kártérítési adatok

- a kártérítési eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, határozat száma, kelte;

- a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;

- a kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

27. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E törvény alkalmazásában]

g)~„g) hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás), valamint a szolgálattal össze nem függő egészségkárosodásnak a szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;”

28. § A Hdt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás [2. § g) pont] által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni.

(2) A hadieredetű fogyatkozásnak megfelelően

a) I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása a 80%-ot eléri,

b) II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 60-79%-os mértékű,

c) III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 52-59%-os mértékű,

d) IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 40-51%-os mértékű,

e) az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 20-39%-os mértékű.

(3) Az igényjogosultság alapjául szolgáló hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott egészségkárosodás mértékének vizsgálatát és megállapítását a rehabilitációs szakértői szerv végzi.”

29. § A Hdt. 4. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül]

c)~„c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.”

30. § A Hdt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű, illetve legalább 50%-os egészségkárosodású szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére.”

31. § A Hdt. 8. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha]

d)~„d) a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál kisebb mértékűvé vált;

e) a 4. §-ban meghatározott mértékben megrokkant - és csak ennélfogva jogosult - hadigyámolt, hadiárva és hadigondozott családtag egészségkárosodása az 50%-ot már nem éri el.”

32. § A Hdt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a hadirokkantak járadékosztályba sorolására vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

33. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 182. §-a (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja]