(5) Az At. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a magyar állampolgár lakóhelye és tartózkodási helye is külföldön van, a tanúsítványt a magyar konzuli tisztviselő állítja ki.”
(6) Az At. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A kijelölt házasságkötő termen kívüli házasságkötést a jegyző engedélyezi.
(2) Ha a bejegyzett élettársak kívánnak egymással házasságot kötni, e fejezet rendelkezéseit a 15. § (4) bekezdése és a 19. § (2) bekezdés i) pontjakivételével kell alkalmazni.”
15. § (1) Az At. a következő, II/A. fejezettel, fejezetcímmel, alcímmel és 26/B-26/H. §-sal egészül ki:
II/A.)~„II/A. fejezet
Az élettársi kapcsolat bejegyzése
Az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló szándék
26/B. § (1) Az élettársi kapcsolat bejegyzése iránti szándékot személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.
(2) A felek egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik - a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására irányuló szándékát - a külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve a magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával - írásban is bejelentheti.
Nyilatkozat az élettárs gyermekének apaságáról
26/C. § (1) Az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőző eljárás során - ha a felek különböző neműek, és a nőnek rendezetlen családi jogállású gyermeke van - az anyakönyvvezető a személyesen jelenlevő férfi figyelmét felhívja arra, hogy ha leendő bejegyzett élettársának gyermekét az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőzően magáénak ismeri el, - jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén - őt kell a gyermek apjának tekinteni.
(2) Apai elismerő nyilatkozatot az élettársi kapcsolat bejegyzéséig lehet tenni, és azt nem lehet visszavonni.
(3) Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férfi élettársat akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül az élettársi kapcsolatot bejegyzik.
Az élettársi kapcsolat bejegyzésének megtagadása
26/D. § Az anyakönyvvezető az élettársi kapcsolat bejegyzését megtagadja, ha
a) a közreműködésre nem illetékes,
b) az eljárásból ki van zárva,
c) a bejegyzésnek törvényes akadálya van,
d) a felek a bejegyzés törvényes feltételeit nem igazolták,
e) a felek a bejegyzéshez a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be,
f) a bíróság valamelyik felet, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a bejegyzés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen.
Nem magyar állampolgár élettársi kapcsolatának bejegyzése
26/E. § (1) A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alóli felmentés a felmentés kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.
(2) A felmentés megadását az együttesen megjelenő felek a bejegyzésre jogosult anyakönyvvezetőnél kérhetik.
(3) Azonos külföldi állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországon működő külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.
(4) A bejegyzéskor a felek anyanyelvüket is használhatják.
(5) Ha a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá, ha az anyakönyvvezető a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.
Tanúsítvány élettársi kapcsolat külföldön történő bejegyzéséhez
26/F. § (1) Az a magyarországi lakcímmel rendelkező személy, aki külföldön kíván bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadását a lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérheti. Bejelentett, érvényes lakcím hiányában az érintett kérelmét az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár félnek az illetékes külföldi hatóság vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a tervezett élettársi kapcsolat bejegyzésének tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, a házassági nevet, a születés helyét és idejét, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és állampolgársága is megállapítható belőle.
(3) Ha mindkét fél belföldi, részükre a tanúsítványt egy okiraton kell kiállítani.
(4) Ha a belföldi felek lakóhelye különböző, a tanúsítvány kiadását bármelyikük lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előterjeszthetik.
(5) Ha a magyar állampolgár lakóhelye és tartózkodási helye is külföldön van, a tanúsítványt a magyar konzuli tisztviselő, egyéb esetben a közigazgatási hivatal állítja ki.
(6) A tanúsítvány tartalmazza:
a) a felek természetes személyazonosító adatait,
b) az érintett személyek állampolgárságát, hontalanságát, illetőleg menekült státusát,
c) lakóhelyének címét,
d) családi állapotát, valamint
e) azt a tényt, hogy a tervezett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerint nincs akadálya.
(7) A tanúsítvány a kiállításától számított hat hónapig érvényes.
Az élettársi kapcsolat bejegyzése
26/G. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzés időpontját a felek kívánságát is figyelembe véve tűzi ki.
(2) Ha az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.
(3) Az élettársi kapcsolat bejegyzése nyilvános és ünnepélyes.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni, ha a felek ezt kérik.
(5) Az anyakönyvi bejegyzést megelőzően az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik félhez külön-külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a fél, akihez a kérdést intézi), hogy az itt jelen lévő (megnevezett másik féllel) bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít?”. Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő az egyik majd a másik fél) a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.”
(6) A felek kérésére - ha az anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét fél érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét - az eljárás az adott kisebbség nyelvén is lefolytatható.
(7) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha közreműködött - a tolmács az anyakönyvi bejegyzést aláírják.
(8) Ha a felek vagy azok egyike az (5) bekezdésben foglaltak szerinti kérdésre nem egybehangzó igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, közöttük a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.
(9) Ha a felek vagy azok egyike, illetőleg a tanú vagy a tolmács az anyakönyv bejegyzésének aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi.
26/H. § (1) Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a leendő élettársak gondoskodnak.
(2) Az élettársi kapcsolatnak az erre kijelölt helyiségen kívüli bejegyzését a jegyző engedélyezi.”
(2) Az At. 30. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A születési anyakönyvbe a szülők, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a felek apja és anyja, a halotti anyakönyvbe az elhalt apja, anyja továbbá házastársa vagy bejegyzett élettársa neveként a születési nevet kell anyakönyvezni.
(2) A házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a feleség és a férj, illetve a felek születési nevét minden esetben be kell jegyezni.
(3) Az anyakönyvvezetőnek a kéttagú születési családi név és a házassági név családi nevekből képzett részét kötőjellel összekapcsolva kell anyakönyveznie.
(4) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a születés, a házasságkötés, az élettársi kapcsolat bejegyzésének vagy a haláleset időpontjában megillette. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből.”
(3) Az At. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve
35/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve tartalmazza
a) a bejegyzés helyét és idejét (év, hó, nap);
b) a bejegyzett élettársak születési családi és utónevét, az anyakönyvezés előtt viselt - előző házassági - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a bejegyzést megelőző családi állapotát, lakóhelyét, a bejegyzett élettársak szüleinek születési családi és utónevét;
c) a tanúk és a tolmács nevét;
d) a bejegyzett élettársak nemét;
e) az élettársi kapcsolat bejegyzése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló eljárás valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt;
f) az élettársi kapcsolat bejegyzésénél közreműködött anyakönyvvezető nevét;
g) a bejegyzett élettársak külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát;
h) különböző nemű bejegyzett élettársak esetén a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevéről.
(2) Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:
a) a bejegyzett élettársak születési nevének, személyi azonosítójának, nemének megváltozását;
b) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását;
c) a magyar állampolgárság megszűnését; a magyar állampolgárság megszerzését;
d) a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevéről.
(3) A bejegyzett élettársakat az anyakönyvbe születési nevük abc sorrendjében kell bejegyezni.”
(4) Az At. 42/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az élettársi kapcsolat bejegyzésére jogosult anyakönyvvezetők körét.”
Záró rendelkezések