b) a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21/B. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,

c) a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve, hogy az ügyész ezt indítványozza,

d) az ügyész vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni,

e) az első fokú, illetőleg a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni.”

13. § A Jszbt. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nincs helye felülvizsgálatnak az (1) bekezdés esetén, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot.”

14. § A Jszbt. a következő 25/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A bíróság elé állítás

25/A. § Az ügyész a terheltet nem állíthatja bíróság elé, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.”

15. § A Jszbt. a következő 25/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Eljárás a távollévő terhelttel szemben

25/B. § (1) Távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén is a 12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását is indítványozza.”

16. § A Jszbt. a következő 25/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Lemondás a tárgyalásról

25/C. § Az ügyész nem indítványozhatja, hogy a büntetőeljárást a tárgyalásról lemondás szabályai alapján folytassák le, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.”

17. § A Jszbt. a következő 25/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A tárgyalás mellőzése

25/D. § Az ügyész nem indítványozhatja a tárgyalás mellőzését, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.”

18. § A Jszbt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogi személy vagyonát érintően végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.”

19. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kényszergyógykezelést és az ideiglenes kényszergyógykezelést az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani. A kényszergyógykezelés, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik.”

20. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 586. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a terhelt külföldön él, kérelmére nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az eljárás a terhelt távollétében lefolytatható. Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált okozott.”

(2) A Be. 586. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terheltnek a biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti kérelmében a védőt kell felhatalmaznia arra, hogy a részére szóló hivatalos iratokat átvegye (kézbesítési megbízott), a kérelemben továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy - ha az a büntetés-végrehajtás érdekében szükséges - a Magyar Köztársaság területére visszatér.”

21. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el. A szabálysértési ügyben a helyi bíróság feladatait a 92/A. §-ban meghatározott jogkörében a bírósági titkár is elláthatja.”

(2) Az Sztv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:

„92/A. § A bírósági titkár jogosult

a) szakértőt kirendelni,

b) az eljárást felfüggeszteni,

c) a bíróság eljárási cselekményére idézni, értesíteni,

d) a mulasztást igazoló kérelemről határozni,

e) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről határozni,

f) a rendbírságot kiszabni,

g) az ügy elbírálását követően a szabálysértési ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt visszaküldeni a szabálysértési hatóságnak,

h) a kifogás elbírálása során

ha) az ügyet áttenni,

hb) az eljárást felfüggeszteni,

hc) az eljárást megszüntetni,

hd) a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezni,

he) a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartani,

hf) a szabálysértési hatóság határozatát megváltoztatni,

hg) az eljárási költség viseléséről rendelkezni,

i) határozni - az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozóan - az ügy áttételéről, az eljárás felfüggesztéséről, továbbá ha a feljelentés adatai, illetőleg az iratok tartalma alapján nem lehetséges a feljelentés érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében felhívni a feljelentőt további adatok közlésére, iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket beszerezni és más szerveket - külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján - adatok közlésére felhívni.”

(3) Az Sztv. a következő 102/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Tárgyalás elzárásra átváltoztatás esetén

102/A. § (1) A bíróság a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított harminc napon belül tárgyaláson dönt.

(2) A tárgyalásra a 95-100. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bíróság az eljárás alá vont személyt és védőjét a tárgyalásról értesíti, ha az értesítettek szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg, a tárgyalást távollétükben is meg kell tartani, erre az érintetteket az értesítésben figyelmeztetni kell,

b) a tárgyalás elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalási naptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, e határidő elmulasztása jogvesztő,

c) a bíró a tárgyaláson az iratokat a szükséges mértékben ismerteti, az iratok ismertetésétől az eljárás alá vont személy és a védő kérelmére eltekinthet,

d) a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét, ha a törvénysértés a végrehajtás során merült fel, a bíróság a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás folytatására utasítja,

e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetőleg új határozat meghozatalára kötelezi,

f) a bíróság meghallgatja az eljárás alá vont személyt a pénzbírság meg nem fizetésének körülményeiről, és a pénzbírság végrehajtásának törvényességét érintő körülményekről,

g) az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak,

h) a bíróság az ügy elbírálását követően az ügy iratait és indokolt határozatának egy kiadmányát visszaküldi a szabálysértési hatóságnak, illetve megküldi az illetékes rendőri szervnek.

(3) Az elzárás büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre.”

(4) Az Sztv. 111. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénzbírságot - az elkövető beleegyezése esetén - közérdekű munkára kell átváltoztatni, ha az adók módjára történő behajtás nem vezetett eredményre.”

22. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.”

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A cégbíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette.”

23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 19. és 21. §-a 2008. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btk. 262. §-a (1) bekezdésében az „a jármű ellenőrzését” szövegrész a hatályát veszti.

(4) 2008. július 1-jével hatályát veszti az Sztv. 111. §-ának (15) bekezdése és a 112. §-a.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Btk. 88. §-ában a „háromévi” szövegrész helyébe a „három évi” szöveg,

b) a Btk. 122/A. §-a (1) bekezdésében a „Fejezet” szövegrész helyébe a „fejezet” szöveg,

c) a Btk. 160. §-a b) pontjában „helyiség” szövegrész helyébe a „helység” szöveg,

d) a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésében a „Javítónevelő munkával” szövegrész helyébe a „közérdekű munkával” szöveg,

e) a Btk. 298. §-ában az „importál” szövegrész helyébe az „importál,” szöveg

lép.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jszbt. 23. §-ának (1) bekezdésében a „Be. 392. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „Be. 408. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában” szövegrész; a 24. §-ának (1) bekezdésében a „Be. 405. §-ának c) pontjában” szövegrész helyébe a „Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész, a 24. §-ának (6) bekezdésében a „Be. 426. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 427. §-ának (1) bekezdése” szövegrész lép.