9. § (1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)

c)~„c) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet, az intézményi szakmai minősítési eljárást, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását;”

(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)

j)~„j) az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítését és a névjegyzékre történő felvétel további szakmai feltételeit, továbbá eljárási kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit, a szakértői és vizsgaelnöki továbbképzés kérdéseit, a továbbképzés elmulasztásának következményeit, a szakértővel és a vizsgaelnökkel szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását, továbbá az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő nem tantárgyhoz, szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, az Országos szakértői névjegyzékbe felvett szakértők szakértői tevékenységét, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény kijelölését, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését;”

(3) A Kt. 94. §-a (1) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:

(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)

n)~„n) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatással, az akkreditációs eljárással, a szakértői és vizsgáztatási névjegyzék összeállításával és a névjegyzékbe történő felvétellel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;

o) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait, működését.”

(4) A Kt. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét

a) a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel,

b) az egységes óvoda-bölcsőde tekintetében a szociális ellátásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”

10. § (1) A Kt. 94. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány rendeletben szabályozza)

l)~„l) a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a tanítási időkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői és vezetőhelyettesi feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többletdíjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit;”

(2) A Kt. 94. §-a (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben szabályozza)

p)~„p) az érettségizők vizsgáztatásában részt vevők díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő - az oktatási hivatal által megállapítható - vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a közoktatás információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.”

(3) A Kt. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:

„(4) A Kormány a közoktatás-kutatás támogatása és elismerése céljából pedagógusok számára ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj - külön törvény szerint - mentes a közterhektől.”

11. § A Kt. a következő 95/B-95/C. §-sal egészül ki:

„95/B. § A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés - ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett szabálytalanság esetét is - a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:

a) a jogsértés súlyosságát,

b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,

c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,

d) a jogsértéssel okozott kárt,

e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot,

f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,

g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,

h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.

95/C. § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.

(2) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg - a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel - kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de - az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás fenntartásában működő óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat által átadott épületben működik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta.