c) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes jövedelméből származik;
d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának ellenőrzéséhez;
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervekkel szemben tartozása nincs.
(4) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint befolyásoló részesedést, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a befolyást szerző létesítő okiratának másolatát;
b) nyilatkozatot a befolyást szerző cégjegyzékszámáról, adószámáról;
c) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték;
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaságnak az adóhatósággal, vámhatósággal szemben tartozása nincs;
e) a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
f) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak.
(5) A felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a részesedést megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.”
10. § A Krt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a befolyásoló részesedés szerzésére irányuló, illetve azt eredményező, vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.”
11. § (1) A Krt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a közraktár a felügyelet felszólításának az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglalt szankciókat alkalmazhatja.”
(2) A Krt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét - a jogsértés mértékétől függően - egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti, illetve kötelezheti az igazgatóságot vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatót a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására. Az intézkedés elmulasztása esetén a felügyelet a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.”
12. § (1) A Krt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.”
(2) A Krt. 11. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(4) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a közraktár igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e minőségben harmadik személynek okozott károkért a felügyelet felel.
(5) Az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a felügyelet által a közraktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a közraktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(6) A felügyeleti biztost kirendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a kirendelés kezdő időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.
(7) Ha a felügyeleti biztost a közraktár képviseletében eljáró személy akadályozza az e törvényben és a felügyelet által esetileg meghatározott tevékenységének gyakorlásában, akkor közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.”
13. § A Krt. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A felügyeleti biztost visszarendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a visszarendelés időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.”
14. § A Krt. 12/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/A. § (1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti eljárási díjat fizet a felügyelet részére. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizenötmillió forint.”
15. § A Krt. a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § A közraktári tevékenység engedélyezéséért, valamint az 5/C. §-ban, az 5/D. §-ban, a 8. §-ban és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat fizet a felügyelet részére.”
16. § A Krt. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A közraktár köteles az alábbi változásokat előzetesen engedélyezés céljából a felügyeletnek írásban bejelenteni:
a) az üzletszabályzat módosításának szándékát;
b) a zálogkölcsönnyújtási szabályzat módosításának szándékát;
c) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát.
(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.
(3) A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a felügyeletnek:
a) ha költséget, ráfordítást eredményező kötelezettségeinek összege eléri a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát;
b) fizetésképtelensége veszélyét;
c) szétválási vagy egyesülési szándékát;
d) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;
e) cégadatainak megváltozását;
f) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;
g) a létesítő okirat engedélyt nem igénylő változását.
(4) A felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.”
17. § A Krt. 15. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó terméket közraktárban elhelyezni, vagy kiszolgáltatni a Jöt. rendelkezéseinek figyelembevételével lehet.
(3) A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben érvénytelenségre nem lehet hivatkozni.”
18. § (1) A Krt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktári szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szerződés időtartamát,
b) a teljesítés helyét,
c) az áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, értékét,
d) a raktár pontos helyét és jelölését,
e) a raktár típusát (saját vagy művi raktár),
f) a tárolás módját a (3) bekezdés szerint,
g) az áru csomagolását,
h) az áru kezelésére és biztosítására vonatkozó rendelkezést,
i) a közraktári díjat és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját,
j) azt a tényt, hogy a 17. § szerinti szabályzatok is a szerződés részét képezik,
k) a szerződő felek cégszerű aláírását és keltezést.”
(2) A Krt. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.
(6) Az áru szavatosságának megőrzése érdekében a letevő és a közraktár megállapodhat abban, hogy a közraktározás ideje alatt a letevő az árut azonos fajtájú, mennyiségű, és minőségű áruval kicserélje. A letett áru kicserélésére vonatkozó részletes szabályokat a közraktár üzletszabályzatában kell rögzíteni.”
19. § A Krt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: