2008. évi XXXIX. törvény

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról1

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni.”

2. § A Vht. 13. §-a a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007/EK rendelet) szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték.

(4) Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradékot a bíróság a Pp. 319. §-ának (6) bekezdése alapján akként állította ki, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.”

3. § A Vht. 16. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Végrehajtási lapot állít ki:)

i)~„i) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

j) a 861/2007/EK rendelet szerint kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”

4. § A Vht. 23/B. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének számozása (2) bekezdésre változik:

„(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 44/2001/EK tanácsi rendelet) szerinti közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság, a 2201/2003/EK rendelet szerinti közokiratot pedig a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság látja el végrehajtási záradékkal.”

5. § A Vht. 31/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/C. § (1) Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. melléklete szerinti tanúsítványt,

b) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti igazolást,

c) a 805/2004/EK rendelet I. és II. melléklete, valamint IV. és V. melléklete szerinti tanúsítványt,

d) a 861/2007/EK rendelet IV. melléklete szerinti tanúsítványt.

(2) A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt,

b) a 805/2004/EK rendelet III. melléklete, valamint IV. és V. melléklete szerinti tanúsítványt.

(3) A 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az első fokon eljárt bíróság állítja ki:

a) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet),

b) hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (IV. melléklet).

(4) Az 1896/2006/EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság állítja ki.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány és igazolás több alkalommal is kiállítható.

(6) A bíróság a (3) bekezdés szerinti igazolást kérelemre kijavítja; a kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

(7) A bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.”

6. § A Vht. 37/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.”

7. § (1) A Vht. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.”

(2) A Vht. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket.”

8. § A Vht. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, valamint a 861/2007/EK rendelet 23. cikke szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, valamint a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.”

9. § A Vht. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére

a) a 48. § (3) bekezdése,

b) a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja,

c) az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, vagy

d) a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja

alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.”

10. § A Vht. 52/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.”

11. § (1) A Vht. 114/A. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták.”

(2) A Vht. 114/A. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.

(12) A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.”

12. § A Vht. 122. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:

„(4) A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”

13. § A Vht. a 132/A. §-t követően a következő alcímmel és 132/B-G. §-sal egészül ki:

„Elektronikus árverés

132/B. § (1) A végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot a végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte.

(2) Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha e törvény az ingóság bizományosi értékesítését írja elő.

(3) A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.

(4) Elektronikus árverés tartása során az árverés szabályait a 132/C-G. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

132/C. § (1) Az ingó- és ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

(2) A végrehajtó az elektronikus árverési rendszerbe történő bejegyzéshez (törléshez) a hivatali elektronikus aláírását használja; az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásába és a licitnaplóba történő bejegyzésre (törlésre) csak az általa lefolytatott árverés tekintetében jogosult.

(3) Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával.