2008. évi XLV. törvény

az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról1

I. Fejezet

KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Általános rendelkezések

1. § (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.

(2) A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.

Tárgyi hatály

2. § E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azokban az egyéb közjegyzői eljárásokban is alkalmazni kell, melyeket az adott eljárást szabályozó jogszabály közjegyzői nemperes eljárásnak minősít.

Kizárás

3. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.

(2) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető.

(3) Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt.

(4) Ha

a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn,

b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, vagy

c) kizárásához a közjegyző nem járult hozzá,

a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke a döntését - a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt - megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.

(6) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(7) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró közjegyzőt - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - a területi, illetve az országos kamara elnöke jelöli ki.

(8) A területi, illetve az országos kamara elnökének e § szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Illetékesség

4. § (1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(2) Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

(3) Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni.

(4) Ha a kérelmező jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és az ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

(5) Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a közjegyző illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A közjegyző eljárása illetékességi területén kívül

5. § (1) A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül.

(2) A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja.

(3) A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye érvénytelen.

A közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem

6. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,

b) a kérelem előterjesztésének indokait,

c) a rövid tényállást,

d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,

e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét).

(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani.

7. § (1) A közjegyző - a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül - felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és költségtérítését előlegként fizesse meg.

(2) A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.

8. § (1) Az eljárásban költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye.

(2) A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti díjjegyzékben állapítja meg.

(3) A fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja.

Bizonyítás

9. § (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha

a) elvégzéséhez kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges,

b) lefolytatatása harmadik személy számára kötelezettség teljesítését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik a harmadik személy arra irányuló - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését,

c) lefolytatásához harmadik személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik.

(2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.

(3) Ha a harmadik személy az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja.

Hiánypótlás, kérelem elutasítása hiánypótlás nélkül

10. § A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül

a) a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel elutasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye,

b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.

Az eljárás megszüntetése

11. § A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha

a) a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg harmadik személynek a bizonyítás lefolytatásához szükséges kötelezettségvállalásának, hozzájárulásának a megszerzését, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges,

b) a harmadik személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges,

c) a harmadik személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta.

Egyéb eljárási szabályok

12. § (1) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

(2) A bizonyítás során vizsgálat tűrésére senki nem kötelezhető.

(3) Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye lehet.

A közjegyző határozata

13. § (1) A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú.

(2) A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a megyei bírósághoz kell címezni.

14. § Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.

Az adatok védelme, iratkezelési szabályok

15. § (1) Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.

(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.

II. Fejezet

EGYES ELJÁRÁSOK

Utaló rendelkezés

16. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A közjegyző előtti előzetes bizonyítás

17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye

a) a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben,

b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik.

(2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.

(3) Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, az igazságügyi szakértő kirendelésére e törvény szabályai irányadóak.

18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.

19. § (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: