2008. évi XLIX. törvény

a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról1

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.”

2. § Az Étv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében - kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai tanácsadó testületként:

a) központi és regionális (területi) településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsok, valamint

b) helyi építészeti-műszaki

tervtanácsok működnek.”

3. § (1) Az Étv. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell.”

(2) Az Étv. 9. §-a kiegészül a következő új (10) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(11) bekezdések számozása (11)-(12)-re változik:

„(10) Nem kell alkalmazni a (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket

a) a településrendezési eszköz

aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy

ab) nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának módosítása vagy hatályon kívül helyezése, illetve

b) az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése

esetében.”

4. § Az Étv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha

a) a módosítás

aa) nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását,

ab) területfelhasználási változást nem jelent, és

ac) már a 9. § (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került és véleményeztetése megtörtént, vagy

b) a módosítás elírás vagy számítási hiba javítása érdekében történik.”

5. § Az Étv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el.

(2) A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és

c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.”

6. § Az Étv. 20. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A tilalom nem terjed ki:]

e)~„e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre.”

7. § Az Étv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és

c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.”

8. § Az Étv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélykérelem elbírálása vagy bejelentés tudomásulvétele során az építésügyi hatóság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - köteles helyszíni szemlét tartani.”

9. § (1) Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével [különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra], a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól külön jogszabályban meghatározott elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti.”

(2) Az Étv. 35. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja a külön jogszabályban meghatározott összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás), amely

a) az (1) bekezdésben meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és

b) építési engedélyezési

szakaszból áll.

(5) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(6) Az összevont eljárás illetéke az elvi építési engedélyezési eljárás és az építési engedélyezési eljárás külön jogszabályban meghatározott illetékének az összegével egyezik meg, amelyet az összevont eljárás egyes szakaszainak a megindításakor kell megfizetni.”

10. § Az Étv. 37. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”

11. § Az Étv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetőnek - külön jogszabályban meghatározottak szerint - mellékelnie kell:

a) a következő személyek - az 58. § (4) bekezdésében meghatározott személyes adatok körébe tartozó - adatait:

aa) vállalkozó kivitelező (több vállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes kivitelező),

ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető),

ac) építési műszaki ellenőr, ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja, vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor,

b) az építmény rendeltetésére vonatkozó adatokat,

c) a kiviteli tervdokumentációról szóló tervezői, illetve tervellenőri nyilatkozatot,

d) az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokat és dokumentumokat.”

12. § Az Étv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § Ha az építtető vagy megbízott képviselője utasítása jogszabályt, hatósági határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni.”

13. § Az Étv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel végzett építési tevékenység ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza

a) az építésügyi hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett,

b) az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet, illetőleg

c) a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.”

14. § Az Étv. 46. § (6) bekezdésének felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy

a) a kivitelezés során az (5) bekezdés a) vagy d) pontjában foglaltakat megsértették, vagy”

15. § Az Étv. 47. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:]

c)~„c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,

ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,

cb) ha a használatbavételi engedély megszerzését követő engedély és bejelentés nélkül végezhető átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész a - változtatáskor, átalakításkor, rendeltetésmódosításkor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, vagy

cc) ha a használatbavételi engedély megszerzését követően engedélyhez vagy bejelentéshez kötött szabálytalan átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész az - ellenőrzéskor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg,”