3. CIKK

A tömegpusztító fegyverek és az ezek hordozóeszközeinek terjedése elleni küzdelem e megállapodás alapelemét képezi.

4. CIKK

A felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésének, nevezetesen az ICTY-vel való teljes körű együttműködésnek.

5. CIKK

A nemzetközi és regionális béke és biztonság, a jószomszédi viszonyok fejlesztése, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tisztelete és védelme képezik a stabilitási és társulási folyamat központi elemét. E megállapodás megkötése és alkalmazása továbbra is a stabilizációs és társulási folyamat feltételeihez kötött marad, és Bosznia és Hercegovina egyéni teljesítményén alapul.

6. CIKK

Bosznia és Hercegovina elkötelezi magát aziránt, hogy folytassa és előmozdítsa az együttműködést és a jószomszédi kapcsolatokat a régió többi országával, beleértve a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások mozgását érintő kölcsönös engedményeket, valamint a közös érdekű projektek kialakítását, különösen a szervezett bűnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális migráció és kereskedelem, különösen az ember-, a kézi- és könnyűfegyver-, és a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatosakat. Ez az elkötelezettség alapvető tényező a Közösség, valamint Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok és együttműködés kialakításában, így hozzájárul a regionális stabilitáshoz.

7. CIKK

A felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelemnek és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésének általuk tulajdonított jelentőségét.

8. CIKK

A társulást fokozatosan, egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell végrehajtani.

A 115. cikk alapján létrehozott stabilizációs és társulási tanács rendszeresen felülvizsgálja (rendszerint évente) e megállapodás végrehajtását, valamit Bosznia és Hercegovina jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformjainak elfogadását és végrehajtását. Erre a felülvizsgálatra a preambulum figyelembevételével és e megállapodás általános elveinek megfelelően kerül sor. A felülvizsgálat megfelelően figyelembe veszi az európai partnerségben lefektetett, ezen megállapodásra alkalmazható prioritásokat, és összhangban áll a stabilizációs és társulási folyamat során létrehozott mechanizmusokkal, nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamat eredményeiről készített jelentéssel.

A stabilizációs és társulási tanács ezen felülvizsgálat alapján ajánlásokat tesz és döntéseket hozhat. Amennyiben a felülvizsgálat különös nehézségeket tár fel, továbbítani lehet ezeket az e megállapodás alapján létrehozott vitarendezési mechanizmusok felé.

A teljes körű társulás fokozatosan valósul meg. Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő harmadik évben a stabilizációs és társulási tanács átfogó felülvizsgálatot készít a megállapodás alkalmazásáról. Ezen felülvizsgálat alapján a stabilizációs és társulási tanács értékeli a Bosznia és Hercegovina által elért haladást, és dönthet a társulás következő szakaszairól.

Az említett felülvizsgálat nem vonatkozik az áruk szabad mozgására, amelyre a IV. cím külön ütemezést határoz meg.

9. CIKK

A megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkével és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) V. cikkével, és azokkal összhangban kerül végrehajtásra.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

10. CIKK

1. E megállapodás keretében továbbfejlesztik a felek közötti politikai párbeszédet. Ez a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti újbóli közeledést kíséri és erősíti, továbbá hozzájárul a felek közötti, szolidaritáson alapuló szoros kapcsolatok és új együttműködési formák kialakításához.

2. A politikai párbeszéd különösen a következők támogatására irányul:

a) Bosznia és Hercegovina teljes mértékű integrációja a demokratikus nemzetek közösségébe és az Európai Unióhoz történő fokozatos, újbóli közeledés;

b) a felek nemzetközi kérdésekkel - ideértve a KKBP-kérdéseket is - kapcsolatos álláspontjainak fokozottabb közelítése, adott esetben információcsere révén is, és különösen azon kérdésekben, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a felekre;

c) regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése;

d) közös nézetek az európai stabilitásról és biztonságról, beleértve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretébe tartozó területeken való együttműködést.

3. A felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben. A felek egyetértenek abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi eleme, és részét fogja képezni az ezen elemeket kísérő és erősítő politikai párbeszédnek.

A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:

a) lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;

b) hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére.

Ezzel a témával kapcsolatban regionális szintű politikai párbeszédet lehet folytatni.

11. CIKK

1. A politikai párbeszédet elsősorban a stabilizációs és társulási tanács keretében folytatják, amely általában felelős a felek által elé terjeszthető kérdésekért.

2. A felek kérésére a politikai párbeszéd a következő formákban is megvalósulhat:

a) szükség esetén az egyrészről Bosznia és Hercegovinát, másrészről az Európai Unió Tanácsának elnökségét, a főtitkárt/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjét és az Európai Közösségek Bizottságát (a továbbiakban: Európai Bizottság) képviselő magas beosztású tisztviselők találkozói;

b) a felek közötti diplomáciai csatornák teljes mértékű kihasználása, beleértve a harmadik országokban, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban és más nemzetközi fórumokon meglévő kapcsolatokat;

c) a párbeszéd erősítéséhez, fejlesztéséhez és fokozásához hozzájáruló bármilyen más módon, beleértve a 2003. június 19-20-i, thesszaloniki Európai Tanács következtetéseiben elfogadott thesszaloniki cselekvési programban lefektetett módszereket is.

12. CIKK

A parlamenti szintű politikai párbeszédre a 121. cikk alapján létrehozott stabilizációs és társulási parlamenti bizottság keretében kerül sor.

13. CIKK

A politikai párbeszéd többoldalú keretek között, valamint regionális párbeszéd formájában a régió más országainak bevonásával, az EU-Nyugat-Balkán Fórum keretein belül is folytatható.

III. CÍM

REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. CIKK

Bosznia és Hercegovina aktívan támogatja a regionális együttműködést a nemzetközi és regionális béke és stabilitás, valamint a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése iránti elkötelezettségével összhangban. A Közösség támogatási programjai támogathatják a regionális vagy határokon átnyúló dimenzióval rendelkező projekteket.

Amikor Bosznia és Hercegovina úgy tervezi, hogy megerősíti együttműködését a 15., 16. és 17. cikkben említett országok valamelyikével, a X. címben megállapított rendelkezések szerint tájékoztatja a Közösséget és a tagállamokat, és konzultál velük.

Bosznia és Hercegovina teljes mértékben végrehajtja azokat a meglévő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyeket a kereskedelem könnyítéséről és liberalizációjáról szóló, 2001. június 27-én Brüsszelben Bosznia és Hercegovina által aláírt egyetértési nyilatkozat és a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás értelmében kötöttek.

15. CIKK

Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttműködés

E megállapodás aláírását követően Bosznia és Hercegovina tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek már aláírtak stabilizációs és társulási megállapodást, abból a célból, hogy regionális együttműködésre vonatkozó kétoldalú egyezményeket kössenek, amelyek az érintett országok közötti együttműködés fokozására irányulnak.

Ezen egyezmények fő elemei a következők lesznek:

a) politikai párbeszéd;

b) szabadkereskedelmi területek létrehozása a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel összhangban;

c) kölcsönös engedmények a munkavállalók mozgása, a letelepedés, a szolgáltatásnyújtás, a folyó kifizetések és a tőkemozgás tekintetében, valamint a személyek mozgásával kapcsolatos, e megállapodással azonos szintű egyéb politikák;

d) más területeken való együttműködésre vonatkozó rendelkezések (függetlenül attól, hogy e megállapodás körébe tartoznak-e), különösen a bel- és igazságügy területén.

Ezek az egyezmények rendelkezéseket tartalmaznak adott esetben a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására.

Ezeket az egyezményeket e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül kötik meg. A Bosznia és Hercegovina és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének feltétele, hogy Bosznia és Hercegovina kész legyen ilyen egyezményeket kötni.

Bosznia és Hercegovina hasonló tárgyalásokat kezdeményez a régió többi országával, amint ezek az országok stabilizációs és társulási megállapodást írnak alá.

16. CIKK

A stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal való együttműködés

Bosznia és Hercegovina regionális együttműködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal az e megállapodás körébe tartozó néhány vagy valamennyi területen, és különösen azokon, amelyek közös érdeket képviselnek. Az ilyen együttműködésnek mindig összeegyeztethetőnek kell lennie e megállapodás elveivel és célkitűzéseivel.

17. CIKK

A stabilizációs ás társulási folyamatban nem részt vevő más EU-tagjelölt országokkal folytatott együttműködés