9. cikk

A diplomáciai és konzuli képviseletek

(1) A diplomáciai vagy konzuli képviseleteknek a másik Szerződő Fél felségterületére küldött tagjaira, valamint a velük egy háztartásban élő családtagjaikra - amennyiben más módon nem biztosítottak - az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.

(2) A diplomáciai és a konzuli képviseleteken alkalmazott, a másik Szerződő Fél felségterületére küldött magánszemélyzet tagjaira és a velük egy háztartásban élő családtagjaikra - amennyiben más módon nem biztosítottak - az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.

(3) A (2) bekezdésben említett azon alkalmazottakra, akiket nem kiküldetés keretében foglalkoztatnak, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek a felségterületén őket foglalkoztatják; a diplomáciai és konzuli képviselet őket foglalkoztató tagjainak pedig teljesíteniük kell mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket ezen Szerződő Fél jogszabályai a munkáltatókra rónak.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően azok a foglalkoztatottak, akik a diplomáciai, illetve konzuli képviselőket küldő Szerződő Fél állampolgárai, a foglalkoztatásuk megkezdésének napjától számított 3 hónapon belül az említett Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazását választhatják.

10. cikk

Kivételek

A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett szervek a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére - vagy az önálló tevékenységet végző kérelmére - közös megegyezés alapján a jelen Egyezmény 7-9. cikkei alóli kivételeket állapíthatnak meg azzal, hogy ennek során figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit.

III. RÉSZ

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

BETEGSÉG ÉS ANYASÁG

11. cikk

Biztosítási idők egybeszámítása

A természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok megszerzéséhez, illetve az ellátások időtartamának megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket - amennyiben ez szükséges - egybe kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek.

12. cikk

Természetbeni ellátások

(1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint természetbeni ellátásra jogosult, a másik Szerződő Fél területén való ideiglenes tartózkodása során ott természetbeni ellátásokat vehet igénybe, ha állapota miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul, és ha az illető nem orvosi kezelés igénybevétele miatt utazott a másik Szerződő Fél felségterületére.

(2) A jelen Egyezmény 8. cikkének (1)-(5) bekezdésében, valamint a 9. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében említett személyek természetbeni ellátást vehetnek igénybe a másik Szerződő Fél területén való tartózkodásuk alatt, az állapotuk szerint szükséges mértékben.

(3) Természetbeni ellátásokra jogosult az a személy is, aki előzetesen megszerezte az illetékes teherviselő hozzájárulását ahhoz, hogy kezelés céljából utazzon be ideiglenesen a másik Szerződő Fél felségterületére.

(4) A jelen cikk (1)-(3) bekezdésében említett ellátásokat a tartózkodási hely szerinti teherviselő nyújtja a rá vonatkozó jogszabályok szerint, különösen a természetbeni ellátások nyújtásának módja és mértéke tekintetében, míg az ellátás időtartamát az illetékes Szerződő Fél jogszabályai szerint határozzák meg.

(5) A jelen cikk (1), (2) és (4) bekezdésének rendelkezései a családtagokra is irányadók.

13. cikk

Az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező, de a másik Szerződő Fél területén dolgozó személyek ellátása

(1) Az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező olyan személy, aki a munkavégzésének helye szerinti másik Szerződő Fél jogszabályai szerint eleget tesz a jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételeknek, az illetékes teherviselő terhére és az illetékes teherviselőre vonatkozó jogszabályok szerint a lakóhelye szerinti teherviselő által nyújtott természetbeni ellátásokat is igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy, abban az esetben, ha az illetékes teherviselő szerinti Szerződő Fél területén tartózkodik, a természetbeni ellátásokat a rá vonatkozó jogszabályok szerint veheti igénybe úgy, mintha ott lenne a lakóhelye, akkor is, ha ott-tartózkodása előtt ugyanazon betegség vagy anyaság miatt már természetbeni ellátásban részesült.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései a családtagokra is megfelelően alkalmazandók, abban az esetben, ha a lakóhelyük szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint saját jogú biztosítás fennállása miatt természetbeni ellátásra egyébként nem jogosultak.

14. cikk

A másik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező családtagok ellátása

(1) Az egyik Szerződő Fél teherviselőjénél biztosított személy családtagjai természetbeni ellátásra jogosultak, ha a lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén található, úgy mintha a lakóhelyük szerinti teherviselőnél lennének biztosítva. A részükre járó ellátás nyújtásának mértékét és módját a szóban forgó teherviselő jogszabályainak rendelkezései határozzák meg.

(2) Az illetékes Szerződő Fél területén tartózkodó vagy lakóhelyüket oda áthelyező családtagok az ellátásokat az illető Szerződő Fél jogszabályi rendelkezéseivel összhangban veszik igénybe. E szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a családtagok az ellátást ugyanazon betegség vagy anyaság miatt már a korábbi lakóhelyük szerinti Szerződő Fél teherviselőjénél igénybe vették.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett családtagok olyan hivatásszerű tevékenységet végeznek vagy nyugellátásban, illetve életjáradékban részesülnek, amely alapján a lakóhelyük szerinti Szerződő Fél jogszabályai értelmében természetbeni ellátásra jogosultak, rájuk e cikk rendelkezései nem vonatkoznak.

15. cikk

Nyugdíjasok

(1) Az a nyugdíjas, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint nyugdíjat kap, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira a lakóhely szerinti teherviselő terhére, ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint jogosult.

(2) Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kap nyugdíjat és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait a lakóhely szerinti teherviselő nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de az illetékes teherviselő terhére.

(3) Amennyiben a jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjasnak, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodása során állapota sürgősségi egészségügyi ellátást igényel, e szolgáltatásra a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és annak teherviselője terhére jogosult.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a nyugdíjas azon igényjogosult családtagjaira is alkalmazni kell, akiknek jogosultsága a nyugdíjas jogából ered.

(5) Az (1)-(4) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személy jövedelemszerző tevékenysége alapján lakóhelyén - a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint - biztosítva van.

16. cikk

Nagyobb értékű ellátások engedélyezése

Protézisek és más, nagyobb értékű természetbeni ellátások alkalmazásához nem szükséges az illetékes teherviselő előzetes hozzájárulása, amennyiben az ellátás életveszély miatt, vagy az illető egészsége szempontjából halaszthatatlan, vagy amennyiben ezen ellátások költségeit átalányelszámolás keretében egyenlítik ki a jelen Egyezmény 18. cikk (2) bekezdése szerint. Minden más esetben az illetékes teherviselő előzetes hozzájárulását kell beszerezni.

17. cikk

Pénzbeli ellátások

A betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetékes teherviselő az általa alkalmazott jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja.

18. cikk

A költségek megtérítése

(1) Az illetékes teherviselő az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél teherviselőjének a jelen Egyezmény alapján nyújtott természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeket.

(2) A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket a jogosultak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak.

2. Fejezet

ÖREGSÉG, ROKKANTSÁG ÉS HALÁL

19. cikk

A biztosítási idők, illetve a nyugdíjbiztosítási idők egybeszámítása

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők megszerzésétől függ, akkor ennek a Szerződő Félnek az illetékes teherviselője - amennyiben szükséges - figyelembe veszi a másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint figyelembe veszi az azonos, vagy hasonló szakmában szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is. Ha a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani.

(3) Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt rendelkezések alkalmazása mellett még mindig nincsenek meg a feltételek az ellátási igényjogosultságra, az illetékes teherviselőnek figyelembe kell vennie azokat a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási egyezménnyel kötődik, és amelynek rendelkezései kiterjednek a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők egybeszámítására. Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ez a Szerződő Fél az állampolgárai által a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

(4) A Magyar Köztársaság tekintetében a (3) bekezdés nem vonatkozik azon beszámítható időszakokra, amelyet olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel a Magyar Köztársaság területi elven alapuló egyezményt kötött.

(5) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a jelen cikk (1)-(4) bekezdéseinek alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra (a Magyar Köztársaság tekintetében a teljes ellátásra) való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő Félnek az illetékes teherviselője kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők alapján állapítja meg.

(6) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében a nyugellátásban töltött idő meghosszabbítja a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időt, akkor ezt az időszakot a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított nyugellátásban töltött idővel meg kell hosszabbítani.