(4) A Költségvetési Tanács a feladatainak ellátásához szükséges, bármilyen módon vagy formában rögzített információt vagy ismeretet, függetlenül annak kezelési módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, (a továbbiakban: adat) kérhet attól a szervtől, amely az adatot kezeli, illetve amely az adat előállítására ésszerű erőfeszítéssel képes. A szerv a kérésnek haladéktalanul, de legkésőbb az annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni. Amennyiben a kért adat nem áll rendelkezésre, és előállítása ésszerű határidőn belül nem lehetséges, erről írásban kell tájékoztatni a Költségvetési Tanácsot.

(5) A javaslatok költségvetési hatásának vizsgálatához szükséges adatok átadását, illetve előállítását a (4) bekezdés rendelkezései szerint a Költségvetési Tanács szóban vagy írásban kérheti a törvényjavaslat tárgyalása során a Kormányt képviselő minisztertől, más előterjesztő esetében pedig a törvényjavaslat előterjesztőjétől és az annak tárgyköre szerint feladatkörrel rendelkező minisztertől.

(6) Ha az adatokat az arra kötelezett a Költségvetési Tanács számára - a kérés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül - nem adja át, a Költségvetési Tanács az adatot az államháztartásért felelős minisztertől kérheti. Az államháztartásért felelős miniszter a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles az adatot átadni, vagy tájékoztatni a Költségvetési Tanácsot arról, hogy az adat nem áll rendelkezésre.

(7) Ha az adatokat a Költségvetési Tanács részére a (4)-(6) bekezdésben foglalt határidőkre az arra kötelezett nem adja át, a Költségvetési Tanács ezt a tényt nyilvánosságra hozza.

(8) A Költségvetési Tanács és az adat átadására kötelezett között a kapcsolat - erre irányuló megállapodás esetén - elektronikus aláírással ellátott dokumentum alkalmazásával is megvalósulhat.

(9) Az adat átadására kötelezett szerv vagy miniszter irányítása alá tartozó szerv nevében eljáró személyt nem érheti hátrány azért, ha - a (3) bekezdésben megjelölt titoknak minősülő adatok védelmét szolgáló előírások betartása mellett - tájékoztatja a Költségvetési Tanácsot a feladatának ellátásához szükséges adatról.

(10) Az e §-ban foglalt kötelezettségek a Költségvetési Tanács feladatának ellátásában közreműködő szervezet foglalkoztatottjaira is vonatkoznak.

A Költségvetési Tanács és tagjainak jogállása

9. § (1) A Költségvetési Tanácsot az Országgyűlés kilencéves időtartamra választja. A Költségvetési Tanács tagjai nem választhatók újra. Amennyiben a Költségvetési Tanács tagjának megbízatási időtartama kevesebb, mint három év volt, egyszer újraválasztható.

(2) A Költségvetési Tanács egy-egy tagjává választható személyt a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli.

(3) A Költségvetési Tanács tagjának jelölt személyeket az Országgyűlés költségvetési ügyben feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.

(4) A Költségvetési Tanács tagjává olyan büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki szakirányú egyetemi diplomával, továbbá a költségvetési vagy pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel, valamint legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(5) A Költségvetési Tanács tagjává nem választható meg olyan személy, aki

a) a jelölést megelőző négy évben olyan megbízatást teljesített, amely megszűnik a Kormány megbízatásának megszűnésével (a továbbiakban: a Kormány megbízatásához kötött megbízatás),

b) a jelölést megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő volt, illetve bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be,

c) a Kormány megbízatásához kötött megbízatást teljesítő személy, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget betöltő személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.

(6) A Költségvetési Tanács tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásával lép hivatalba.

(7) Amennyiben a Költségvetési Tanács megbízatási időtartamának letelte előtt választanak új tagot, a Költségvetési Tanács újonnan választott tagjának megbízatása legkésőbb a Költségvetési Tanács megbízatásának lejártával megszűnik.

(8) A Költségvetési Tanács tagja a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

10. § (1) A Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag

a) vezeti a Költségvetési Tanácsot,

b) hívja össze a Költségvetési Tanács ülését és állapítja meg annak napirendjét,

c) képviseli a Költségvetési Tanácsot,

d) jóváhagyja a törvényjavaslatokról készített, nyilvánosságra hozandó becsléseket,

e) vezeti a Költségvetési Tanács Titkárságát.

(2) A Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek a Költségvetési Tanács által készített becslések megalapozottságáért.

(3) A Költségvetési Tanács működésére vonatkozó szabályokat a Költségvetési Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg, amelyet a Költségvetési Tanács egyhangú döntéssel fogad el.

(4) A Költségvetési Tanács a 7. § (2) bekezdés c), f), g) és h) pontjaiban foglalt feladatainak ellátását Szervezeti és Működési Szabályzatában a köztársasági elnök által jelölt tagra ruházhatja.

(5) A Költségvetési Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

11. § (1) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével más tisztséget és megbízást nem fogadhat el, illetve más keresőfoglalkozást nem folytathat, díjazást nem fogadhat el.

(2) A Költségvetési Tanács többi tagja

a) kizárólag tisztségével összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet;

b) nem állhat a Költségvetési Tanács Titkárságánál és többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló jogviszonyban;

c) nem lehet köztisztviselő;

d) megbízást nem fogadhat el központi költségvetési szervtől, többségi állami tulajdonú gazdasági társaságtól és a Költségvetési Tanács Titkárságától, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányul;

e) nem lehet többségi állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottságának tagja.

(3) A Költségvetési Tanács tagja nem lehet a Kormány megbízatásához kötött megbízatást teljesítő személy, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, illetve bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget betöltő személy, illetve ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.

(4) Ha a Költségvetési Tanács tagjával kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, az összeférhetetlen helyzetet a Költségvetési Tanács tagjának a tudomására jutást követő tíz napon belül meg kell szüntetnie.

(5) Ha a Költségvetési Tanács tagja a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének az előírt időben nem tesz eleget, az Országgyűlés bármely képviselő indítványára meghozott határozatával állapítja meg az összeférhetetlenséget.

(6) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a Költségvetési Tanács tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.

12. § (1) A Költségvetési Tanács tagjai a megválasztásukkor, majd azt követően évente az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek, amelyet a Költségvetési Tanács honlapján közzé kell tenni.

(2) A Költségvetési Tanács tagjai vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) Ha a Költségvetési Tanács tagja vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága írásban felhívja az érintettet a mulasztás pótlására, a valótlan tény, adat javítására. A felhívásnak a Költségvetési Tanács tagja a felhívás kézhezvételét követő tíz napon belül köteles eleget tenni.

(4) Ha a Költségvetési Tanács tagja a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének az előírt időben nem tesz eleget, az Országgyűlés bármely képviselő indítványára meghozott határozatával állapítja meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.

13. § (1) A Költségvetési Tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a 70. életév betöltésével,

c) lemondással,

d) az összeférhetetlenség megállapításával,

e) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésének megállapításával,

f) felmentéssel,

g) kizárással,

h) halálával.

(2) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével.

(3) A Költségvetési Tanács tagjának megbízatását felmentéssel kell megszüntetni, ha a Költségvetési Tanács tagja neki fel nem róható okból legalább hat hónapig nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(4) A Költségvetési Tanács tagjának megbízatását kizárással kell megszüntetni, ha a Költségvetési Tanács tagja neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.

(5) A Költségvetési Tanács tagjának felmentéséről és kizárásáról bármely képviselő indítványára az Országgyűlés dönt.

14. § (1) A Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag az Állami Számvevőszék elnökét megillető illetményre és egyéb juttatásokra jogosult.

(2) A Költségvetési Tanács többi tagja illetményének összege a köztársasági elnök által jelölt tag illetményének 50 százaléka.

(3) A Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tagot naptári évenként 40 munkanap szabadság illeti meg.

(4) A Költségvetési Tanács tagjainak társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók.