2008. évi LXXVI. törvény
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1
1. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-ának (3) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
[Vasúti szervezetek:]
„10. Nem független vasúti pályahálózat-működtető:
a) az integrált vasúti társaság,
b) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek bármelyik kapcsolt vállalkozása vállalkozó vasúti társaság,
c) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak - a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő ügyek (ideértve a kártérítéseket is) kivételével - összesített értéke (bevételek, költségek és ráfordítások együttesen) meghaladja a 10 millió forintot,
d) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely kapcsolt vállalkozásainak a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak összesített értéke meghaladja a 10 millió forintot,
e) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely a b)-d) pontokban meghatározott feltételek hiányát a vasúti igazgatási szervnek könyvvizsgáló nyilatkozatával a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a működési engedély feltételei teljesítésének igazolásakor nem igazolja.”
(2) A Vtv. 2. §-a (4) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:]
„15. saját célú vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyen kizárólag a vasúti pálya és tartozékainak tulajdonosa vagy használója érdekében folyik vasúti közlekedési tevékenység.”
(3) A Vtv. 2. §-ának (5) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
[Egyéb fogalmak:]
„16. kapcsolt vállalkozás: a számviteli törvényben így meghatározott fogalom.”
(4) A Vtv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 68. §-68/G. § alkalmazásában:
1. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;
2. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;
3. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő;
4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;
5. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata vasúti jármű működtetése;
6. vonatkísérő: vasúti járművezetőn kívül a vonaton munkát végző utazó vasúti munkavállaló;
7. éjszakai idő: a huszonkét és hat óra közötti idő;
8. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;
9. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős.”
2. § (1) A Vtv. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vasúti személyszállításra és a vasúti árutovábbításra működési engedély külön-külön is megszerezhető. Vontatási szolgáltatás vasúti személyszállításra vagy vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető. Működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha vasúti társaság kizárólag vontatási szolgáltatást nyújt, azt a működési engedély iránti kérelmében meg kell jelölnie és a működési engedélyében ezt rögzíteni kell. Kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtása estén a vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatot [20. § (1) bekezdés] vagy árutovábbítási üzletszabályzatot [23. § (1) bekezdés] nem köteles készíteni.
(3) A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély egy adott vasúti pályahálózat vonatkozásában adható ki. Ha a vasúti pályahálózat működtetője nem független vasúti pályahálózat-működtetőnek minősül, a működési engedély tartalmazza az erre való utalást.”
(2) A Vtv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Térségi személyszállításra vonatkozó működési engedély önálló térségi vasúti pályahálózaton végzett személyszállítási tevékenységre adható ki.”
(3) A Vtv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Saját célú vasúti áruszállításra vonatkozó működési engedélyt kizárólag a saját célú vasúti pálya tulajdonosa kaphat, a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő áruszállítás végzésére. Saját célú személyszállítási engedély nem adható ki.”
3. § A Vtv. 10. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges]
b)~„b) vasúti jármű üzembe helyezéséhez,”
d)~„d) vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés), vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények gyártását, javítását, vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,
e) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző személyek és vizsgahelyek tevékenységéhez.”
4. § A Vtv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő végzi (a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.”
5. § A Vtv. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Térségi vasúti pályahálózat abban az esetben jelölhető ki, ha]
b)~„b) az adott térség érintett önkormányzatai önként vállalt feladataik keretében külön jogszabályban meghatározott kötelezettséget vállalnak a helyi igényekhez jobban illeszkedő, térségi jelentőségű szolgáltatások fejlesztésére, vagy”
6. § A Vtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A vasúti társaság kizárólag olyan tevékenység (vasúti személyszállítás vagy vasúti árutovábbítás) végzéséhez nyújthat vontatási szolgáltatást, amelyre működési engedéllyel rendelkezik.”
7. § A Vtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köt (vasúti közszolgáltatási szerződés). A vasúti közszolgáltatási szerződés legfeljebb 15 évre köthető. Ha e törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a vasúti közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók. Az állam a vasúti közszolgáltatási szerződésen keresztül elősegíti a vonatkozó állampolgári jogok érvényesülését.
(2) A vasúti közszolgáltatási szerződés tartalmazza:
a) a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatás keretében ellátandó feladatait, a vasúti közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b) az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket,
c) a vasúti közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,
d) a vasúti közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e) a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a vállalkozó vasúti társaság számára biztosított, a vasúti közszolgáltatási tevékenység végzésével kapcsolatos kizárólagos jogokra, valamint e jogok korlátozására vonatkozó feltételeket,
f) vasúti közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g) a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat, valamint a vasúti közszolgáltatás keretében végzett feladatok ellátásáért járó állami pénzügyi ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait,