h) a vasúti közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,

i) a vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket, a vasúti közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,

j) a vasúti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti közszolgáltatási szerződés érvényességének időtartamát.

(3) A vállalkozó vasúti társaság tájékoztatja a minisztert, ha más vasúti közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy nemzetközi vasúti személyszállítást is ellát.

(4) A vasúti társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulását, és - indokolt esetben - kezdeményezi a közszolgáltatási menetrend módosítását szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.

(5) A közszolgáltatási menetrend a vasúti közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni. A menetrendi éven belül történő közszolgáltatási menetrend módosításhoz nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.

(6) A vasúti közszolgáltatási szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A vasúti közszolgáltatási szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más szervezetre - kivételesen indokolt esetben - a miniszter hozzájárulásával ruházható át.

(7) A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó vasúti társaság számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást igénybe vevők számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ilyen szolgáltatást a vállalkozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel végezheti.

(8) Ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (7) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).

(9) Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi közforgalmú vasúti társasággal köthet vasúti közszolgáltatási szerződést. A vasúti közszolgáltatási szerződésre, illetve a vasúti társaság és az önkormányzat képviselő-testületének a vasúti közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos feladataira az (1)-(8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(10) Az önkormányzatok az érintett országos, térségi, elővárosi vagy helyi vállalkozó vasúti társasággal a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre a (2)-(8) bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

8. § A Vtv. a 27. §-át követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető számára gazdasági hátránnyal járó és ezért általa vállalni nem kívánt vasúti közszolgáltatásra. Ilyen esetben - ha a vállalkozó vasúti társaság valamely feladatot a továbbiakban nem szándékozik végezni - valós gazdasági hátrányának, illetve az utazási igények és egyéb körülmények vasúti közszolgáltatási szerződés megkötését követő jelentős változásának bemutatásával a minisztertől kérheti a vasúti közszolgáltatási tevékenység vagy annak egy része alóli felmentését.

(2) A miniszter közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha

a) az adott vasúti közszolgáltatás biztosítását a közérdek megköveteli, és

b) a vasúti közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, továbbá

c) a vállalkozó vasúti társaságnak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő valós gazdasági hátrányát.

(3) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően a miniszter köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más vállalkozó vasúti társasággal vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a vállalkozó vasúti társaságnak a vasúti közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján a miniszter más vállalkozó vasúti társaságot bíz meg, a felmentését kérő vállalkozó vasúti társaság adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát vasúti közszolgáltatási szerződésének módosításával, illetve megszüntetésével meg kell szüntetni.

(5) Vasúti közszolgáltatási szerződés vagy a vasúti közszolgáltatási tevékenységből eredő egyéb kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles a külön jogszabályban meghatározott számviteli elkülönítési kötelezettséget teljesíteni. A vállalkozó vasúti társaságnak az elkülönített elszámolást a vasúti közszolgáltatási szerződés megszűnése naptári évének utolsó napjától számított 5 évig meg kell őriznie.”

9. § A Vtv. 36. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MUNKAKÖRT BETÖLTŐ MUNKAVÁLLALÓK KÉPZÉSE ÉS VIZSGÁZTATÁSA

36. § (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles külön jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni, és időszakos hatósági vizsgát tenni.

(3) Alapképzés a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban: képzési engedély) alapján végezhető. Az időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Az alapképzést és az időszakos oktatást az arra jogosult szervezet a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vasútszakmai oktató bevonásával végzi.

(4) Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés, és az időszakos oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont végzi.

(5) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(6) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Eljárása során a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett, és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosokat közreműködőként bevon.

36/A. § Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon.”

10. § A Vtv. IX. fejezete a 37. §-át megelőzően a következő 36/B. §-sal, valamint az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA

36/B. § A vasúti forgalom lebonyolításának szabályait a miniszter

a) a vasúti közlekedés biztonságának,

b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak [53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének,

figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.”

11. § A Vtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(2) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(3) A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság és a fejlesztési közreműködő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.

(4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.”

12. § (1) A Vtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos, a térségi, az elővárosi és a helyi vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pálya és tartozékainak létesítője jogerős hatósági építési és műszaki engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín alatti vasútlétesítési jog).”

(2) A Vtv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén a vasúti pálya hatósági építési és műszaki engedély jogosultját, illetve

a) helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,