2008. évi LXXX. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról1

1. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 4. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:]

c)~„c) ha a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, feltéve, hogy az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §);”

2. § A 2003. évi CXXX. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A Magyar Köztársaság területén elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene más tagállam nemzetközi körözést bocsátott ki. Ez az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyar Köztársaság területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a 12. § (2) bekezdése szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.”

3. § A 2003. évi CXXX. törvény 12. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a (2) és (3) bekezdések számozása (3) és (4) bekezdésre módosul:

„(2) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban, valamint 14. §-ában meghatározott adatokat.”

4. § A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az európai elfogatóparancsot e törvény 2. számú mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelően, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.”

5. § (1) A 2003. évi CXXX. törvény 50. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről, valamint a tájékoztatás tartalmáról a magyar nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.”

(2) A 2003. évi CXXX. törvény a következő 50/A-50/C. §-okkal egészül ki:

„50/A. § (1) Ha az 50. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész e törvény 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző hatósághoz vagy ügyészhez. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről, valamint annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(2) A magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett

a) hét napos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás határidőt

állapíthat meg.

50/B. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bűnüldöző szervtől az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, e törvény 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon érkezik megkeresés, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást e törvény 8. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről, valamint a tájékoztatás tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A tájékoztatás iránti megkeresést a nyomozó hatósághoz vagy az ügyészhez érkezésétől számított tizennégy napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha a tájékoztatás iránti megkeresés e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a megkeresett nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést annak érkezésétől számított hét napon belül teljesíteni kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, ha a megkeresés sürgős, azt a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész, a megkeresés érkezésétől számított nyolc órán belül teljesíti.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát e törvény 8. számú melléklete megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) Ha a (3)-(5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatás-adás nem teljesíthető, a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a tagállami megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát e törvény 8. számú melléklete megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(8) A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen, vagy

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) átadása csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

50/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatás-kérésre az 50/A. §, az általa történő tájékoztatás-adásra az 50/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 7. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személyekkel összefüggő ismert adatokat is. A kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény, vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb vagyon felkutatásának és azonosíthatóságának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről, az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.”

6. § A 2003. évi CXXX. törvény 51. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell arra a tárgyra, okmányra vagy hatósági jelzésre is, amelyre nem követtek el bűncselekményt, de külön törvény, illetve az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés eredményeként találták meg. Az így megtalált tárgyat, okmányt vagy hatósági jelzést - a tagállami igazságügyi hatóság erre vonatkozó külön megkeresése nélkül - a NEBEK-en keresztül, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam figyelmeztető jelzés kibocsátását elrendelő hatóságának kell átadni.”

7. § A 2003. évi CXXX. törvény VI. Fejezetének címe és 68-75. §-ai helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek:

VI.)~„VI. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ELRENDELT VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT A VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

1. Cím

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ELRENDELT VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA

68. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban lefolytatott büntetőeljárásban,

a) bűncselekményből származó vagy azzal egyenértékű vagyon,

b) bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetőleg

c) bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt, vagy arra szánt dolog

végleges tulajdonvesztését elrendelő szankciót tartalmazó bírósági határozat (a továbbiakban e Fejezet alkalmazásában: vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat) végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a határozat jogerőre emelkedett, és azt e törvény 6. számú melléklete szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a határozatból megállapítható, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetőleg megalapozott feltételezés szerint vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.

(2) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján a végrehajtásról

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye,

b) ha a vagyon vagy a dolog helye nem ismert

ba) a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,

bb) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot jogi személlyel szemben hozták, a jogi személy székhelye

szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.