(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a kibocsátó tagállam annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetőleg az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt a Magyar Köztársaság igazságügyi hatósága a IV. Fejezet 1. címe alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a IV. Fejezet 1. címe szerint eljárt igazságügyi hatóság székhelye szerint illetékes bíróság intézkedik.

(4) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről egyidejűleg a tagállami bíróságot tájékoztatja.

(5) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.

(6) Az e törvény 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekmény.

(7) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalást (Be. 151. §) vagy zár alá vételt (Be. 159. §) rendel el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a IV. fejezet 1. címe szerinti megkeresés nem érkezett.

69. § A tagállami határozat végrehajtása céljából hozott bírósági határozat végrehajtása vagyonelkobzás esetén a megyei bírósági végrehajtó feladata.

70. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni

a) a 68. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) ha a Magyar Köztársaságban, vagy egy másik tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetőleg a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

c) ha a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetőleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

d) ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;

e) ha a terhelt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

f) ha a vagyonelkobzást a határozathoz csatolt tanúsítvány i. pontjának 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 77/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;

g) ha a határozatot a terhelt távollétében hozták, úgy, hogy jogi képviselettel sem rendelkezett, kivéve, ha a tanúsítványból megállapítható, hogy a terheltet közvetlenül, vagy annak a határozatot kibocsátó tagállam jogának megfelelően meghatalmazott képviselője útján a büntetőeljárásról tájékoztatták, vagy ha a terhelt jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot;

h) ha a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.

(2) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetőleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el.

(4) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami bíróság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) E Cím alkalmazásában a kibocsátó tagállami bíróság alatt a kibocsátó tagállamban kijelölt hatóságot is érteni kell.

71. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a bíróság határozatában - ha a 70. § szerinti megtagadási okok nem állnak fenn - a 68. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó határozat esetén vagyonelkobzásként, a 68. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott dologra vonatkozó határozat esetén elkobzásként rendeli végrehajtani.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot kibocsátó tagállam ehhez hozzájárult, a bíróság a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(4) A pénzösszeget a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kibocsátásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

(5) A bíróság a határozatában rendelkezik arról, hogy ha az elkobzás, illetve vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg a (4) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti;

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a vagyonelkobzást elrendelő tagállamot illeti.

(6) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva

tartalmaz rendelkezést, és a b) pont esetében a természetes vagy a jogi személy a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához, akkor a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot hajtja végre. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bűncselekmény súlyára, a bűncselekmény elkövetésének helyére, valamint a bűncselekmény elkövetésének, az érintett határozatok meghozatalának, valamint továbbításának idejére.

(7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a megyei bíróság tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a kibocsátó tagállami bíróságot.

72. § (1) A bíróság az eljárást felfüggeszti,

a) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a Magyar Köztársaság és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget;

b) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha a Magyar Köztársaság területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné;

c) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő leteltéig, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot kibocsátó tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik;

d) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót bármely államban részben vagy egészben már végrehajtották;

e) ha megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami bíróság részére értesítésként megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a felfüggesztés okáról.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a kibocsátó tagállami bíróság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a kibocsátó tagállami bíróság a (2) bekezdés szerinti értesítésre harminc napon belül nem válaszol;

b) az eljárást folytatja és a vagyonelkobzást a kibocsátó tagállami bíróság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a kibocsátó tagállami bíróság arról értesíti, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához az értesítésében megjelölt összeg még hiányzik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását

a) elrendeli, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást folytatja, ha a hiánypótlást, kijavítást a kibocsátó tagállami bíróság a megadott határidőig teljesítette;

b) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány alapján a végrehajtás továbbra sem lehetséges.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kibocsátó tagállami bíróságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a kibocsátó tagállami bíróság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja. Ha a kibocsátó tagállami bíróság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.