2008. évi LXXXVII. törvény

a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosításáról1

1. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. magyar bűnüldöző szerv: a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, valamint törvény alapján bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított, nemzetközi együttműködésre is felhatalmazott más szerv;

2. bűnüldözés: a bűnüldöző szerveknek a törvény célja megvalósulását szolgáló, az igazságügyi jogsegély körén kívül eső, nemzetközi együttműködés keretében folytatott bűnfelderítő és bűnmegelőző tevékenysége;

3. az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve: a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek kivételével az Európai Unió tagállamának olyan hatósága, amely a nemzeti jog alapján bűncselekmények felderítésére és megelőzésére jogosult;

4. külföldi hatóság: az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve, valamint az Európai Unió tagállamán kívül más külföldi államnak a bűnüldözésben való nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre feljogosított szerve;

5. közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja: a Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a külföldi hatóságot képviselő tagja, illetve a más állam területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a magyar bűnüldöző szervet képviselő magyar tagja;

6. a bűnüldöző szervvel együttműködő személy: a bűnüldöző szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy;

7. közös kapcsolattartási szolgálati hely: nemzetközi szerződéssel a szerződő felek államhatárán létrehozott szolgálati hely, amely a nemzetközi szerződésben megjelölt szervek közvetlen információcseréjét és kapcsolattartását szolgálja;

8. titkos lehallgatás: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 69. § (1) bekezdés c) pontja szerint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmának megismerése, illetőleg annak technikai eszközzel történő rögzítése.”

2. § A 2002. évi LIV. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel - az Európai Unió tagállami végrehajtást igénylő jogi aktusa megléte esetén - e törvény rendelkezései szerint működhet együtt.”

3. § A 2002. évi LIV. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere iránti megkeresés kivételével az együttműködés iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha

a) az a magyar jog szabályaival ellentétes,

b) veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét, vagy

c) politikai vagy katonai bűncselekményre vonatkozik.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az együttműködés iránti megkeresés a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében terjeszthető elő, vagy teljesíthető.”

4. § A 2002. évi LIV. törvény 8. §-a a következő b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi b)-j) pontok jelölése c)-k) pontra változik:

[Az együttműködés formái:]

b)~„b) az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere,”

5. § A 2002. évi LIV. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere során minden olyan személyes adatot továbbíthat az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve részére, amelyet bűnüldözési feladatai ellátásához kezel, vagy amelyet e célból átvehet.

(2) A magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere során minden olyan információt, tényt vagy adatot közölhet, amely nem minősül személyes adatnak.

(3) Az Európai Unió tagállamai részére fenntartott adatbázisból származó, az együttműködés keretében szolgáltatható adat kizárólag az Európai Unió erre jogosult szervezeteinek, illetve tagállamai hatóságainak adható át.”

6. § A 2002. évi LIV. törvény a 16. §-át követően a következő alcímmel és 16/A-16/H. §-sal egészül ki:

„Az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere

16/A. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett információcsere iránti megkereséssel fordulhat az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervéhez.

(2) Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresés teljesítése végett az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve számára tizennégy napos határidőt határoz meg.

(3) Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően, ha az információcsere iránti megkeresés az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresés teljesítése végett

a) hét napos,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás

határidőt határozhat meg.

16/B. § (1) A magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervének az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett megkeresésére a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon információt ad a bűncselekmény megelőzésének vagy felderítésének elősegítése érdekében.

(2) Az információcsere iránti megkeresést a megkeresésnek a magyar bűnüldöző szervhez érkezésétől számított tizennégy napon belül kell teljesíteni.

(3) Ha az információcsere iránti megkeresés a 2003. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a magyar bűnüldöző szerv számára közvetlenül hozzáférhető nyilvántartásban megtalálható, a megkeresést - a magyar bűnüldöző szervhez érkezésétől számítva - hét napon belül teljesíteni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, ha a megkeresés sürgős, azt a magyar bűnüldöző szervhez érkezéstől számított nyolc órán belül teljesíteni kell.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti információcsere iránti megkeresés teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a magyar bűnüldöző szerv legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) Ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül az információcsere iránti megkeresés nem teljesíthető, erről a magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) Az információcsere iránti megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozást vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve a természetes személyek biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nyilvánvalóan nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen, vagy

bb) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és e hozzájárulás hiányzik.

(8) Ha az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információcsere iránti megkeresése egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv megtagadhatja a kért információ átadását.

16/C. § (1) Ha a magyar bűnüldöző szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat a 2003. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyike megelőzésének vagy felderítésének elősegítése céljából az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének a feladata ellátásához szükséges, erről a 16/B. § (1) bekezdésében meghatározott megkeresés nélkül is tájékoztatást adhat.

(2) A magyar bűnüldöző szerv az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem adhat tájékoztatást az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének, ha az információ, tény vagy adat átadása - erre irányuló megkeresés esetén - az 5. § (3) bekezdése, illetve a 16/B. § (7) bekezdés a) pontja vagy b) pontjának bb) alpontja alapján nem lenne teljesíthető.

16/D. § (1) Ha a magyar bűnüldöző szerv a 16/A. § alapján megszerzett információt a büntetőeljárás során bizonyítékként kívánja felhasználni, be kell szereznie az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének a beleegyezését. A beleegyezés - szükség esetén - igazságügyi jogsegély keretében is beszerezhető.

(2) Nem kell beszerezni az (1) bekezdés szerinti beleegyezést, ha az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve az információcsere iránti megkeresés teljesítésekor beleegyezését adta az információ bizonyítékként történő felhasználásába.

16/E. § Ha a 16/A. § szerinti információcsere iránti megkeresés az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XIV. törvény mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresést megküldi a Rendőrségnek az Európai Rendőrségi Hivatallal (a továbbiakban: EUROPOL) való együttműködésért felelős szervezeti egységének is.

16/F. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az Európai Unió más tagállamának erre a feladatra kijelölt közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságától közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.