2008. évi XCVI. törvény

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról1

Az Országgyűlés a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének ésszerű alkalmazása, az ezzel összefüggő, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolók letétbe helyezése és közzététele során a cégekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, a beszámolók közzétételre történő benyújtásának hatékonyabb kikényszerítése, a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész információkhoz történő ingyenes hozzáférés biztosítása, a hitelezői érdekek hatékonyabb védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § A Ctv. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatok vonatkozásában is - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az e rendelkezéssel ellentétes megállapodás semmis.”

2. § A Ctv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.

(2) Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.

(3) A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

(4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

(5) A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.

(6) Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

(7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.

(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés - ideértve a céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítést is - a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.”

3. § A Ctv. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.

(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(3) A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.

(4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.”

4. § A Ctv. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A közzétételi költségtérítésre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”

5. § A Ctv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza]

e)~„e) a cég létesítő okiratban meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,”

6. § A Ctv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 24. § (5) bekezdésében, a 25. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4)-(7) bekezdésében említett tények bejegyzésére bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.”

7. § A Ctv. 29. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:]

h)~„h) a telephely tevékenységeit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,”

8. § A Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - ide nem értve a jogorvoslati eljárást - elektronikus nemperes eljárás, amelyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve a cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be.”

9. § A Ctv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A cég valamennyi bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti a cégbíróság felé.”

10. § (1) A Ctv. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdéstől eltérően az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás megindításának napján is megfizethető, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben nyilatkozik arról, hogy az illeték és közzétételi költségtérítés átutalásra került. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és közzétételi költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróság részére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni. Amennyiben az igazolás a kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a kincstártól, a cégbíróság haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot, amely a körülmények tisztázása után a meg nem fizetett illetéket, illetve közzétételi költségtérítést behajtja.”

(2) A Ctv. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig - ide nem értve a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító végzés közlését követő nyolc napon belüli ismételt benyújtás lehetőségét - ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem ismételten nem nyújtható be.”

11. § A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az állami adóhatósággal e törvény 1. számú melléklete I. 12. pontja szerinti nyilatkozatot, valamint ha a cég átalakulással jön létre, az erre vonatkozó adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját is közli.”