2008. évi XCVII. törvény

a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról1

1. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény javaslattevő, véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében részt vevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve a gazdasági tanács.”

2. § Az Ftv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gazdasági tanácsba - a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - három, illetve négy főt delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján. A gazdasági tanácsnak - a delegált tagokon felül - hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató. A szenátus által delegáltak közül legalább egy tagnak jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell rendelkeznie. A szenátus által delegált tagok legalább fele nem állhat a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.”

3. § (1) Az Ftv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági tanács - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy

a) szükség szerint, de félévente legalább két alkalommal ülésezik,

b) határozatképes, ha azon - a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - 5, illetve 7 tag jelen van,

c) a gazdasági tanács döntéseihez a jelenlévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatásával hozott döntése szükséges,

d) a gazdasági tanács vezetőjének megbízásával kapcsolatos döntéshez - a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - legalább négy, illetve öt támogató szavazatra van szükség. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet, illetve az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).”

(2) Az Ftv. 24. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A gazdasági tanács ülésére a 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakszervezeti képviselőt - több szakszervezeti képviselő esetén a szakszervezet, vagy szakszervezetek által kiválasztott egy szakszervezeti képviselőt - tanácskozási joggal meg kell hívni, ha a szakszervezeti tagok létszáma az oktatók és kutatók együttes létszámának egyharmadát eléri.”

4. § Az Ftv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági tanács

a) közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi

aa) a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét,

ab) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit,

ac) a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét továbbá vagyongazdálkodási tervét,

ad) a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját,

ae) a felsőoktatási intézmény számviteli rendjét,

af) fejlesztés indítását,

ag) gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését [121. §], gazdálkodó szervezettel történő együttműködést,

ah) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingó - ideértve a szellemi terméket, más vagyoni értékű jogokat - és ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését,

ai) együttműködési megállapodás megkötését,

aj) a felsőoktatási intézmény szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését;

b) gazdasági szempontból véleményezi

ba) a felsőoktatási intézmény által készített, egy milliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat,

bb) a felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját,

bc) a felsőoktatási intézmény kutatási programját;

c) dönt azokban az ügyekben, amelyek ellátására a szenátus felhatalmazta.”

5. § Az Ftv. 27. § (8) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szenátus az a)-m) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet]

b)~„b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről [121. §], gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, feltéve, ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja,

c) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, illetve tulajdonában lévő ingatlanvagyon

ca) hasznosításáról, továbbá

cb) ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye, ezen belül a gazdasági tanács szenátus által delegált, illetve hivatalbóli tagjai közül legalább három tag szavazata támogatta, értékesítéséről,”

6. § (1) Az Ftv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a felsőoktatási intézmény egyes szervezeti egységeire, illetve a szervezeti egységekben foglalkoztatott oktatók és hallgatók közösségére, a szervezeti egységekben létrehozott testületekre. Nem ruházhatók át a 27. § (3)-(4) és (6)-(7) bekezdésében, a (8) bekezdés a)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában és az o)-p) pontjában, a (9) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott jogkörök. A hallgatói önkormányzat részvételét a döntéshozatali eljárásban - az (1) bekezdés b) pontjában és a 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint - biztosítani kell akkor is, ha a szenátus döntésének meghozatalát átruházta.”

(2) Az Ftv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 25. § (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben - a szenátus, vagy a szenátus felhatalmazása alapján más szervezeti egység, közösség, testület által - hozott döntések előkészítése során a döntési javaslathoz a gazdasági tanács által megfogalmazott írásos véleményt is mellékelni kell.”

7. § Az Ftv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény

a) 40. § (5) bekezdésében és 77/B. §-ában foglaltaktól eltérően a rektor számára a prémiumfeladat kitűzése, jutalom meghatározása és a teljesítés értékelése e törvény 115. § (2) bekezdésével történhet,

b) 41. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a felügyelő bizottsági tagság gazdasági társaságban,

c) 30/A. § (1) bekezdés b)-c) pontja, valamint 30/B-30/E. §-a szerinti munkakör-felajánlási, illetve az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettséget a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények vonatkozásában nem kell alkalmazni.”

8. § (1) Az Ftv. 96. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre - három-öt évre - adhatók, és az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés e)-f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Ha azt a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával támogatta az (1) bekezdés a) pontja szerinti megbízás második alkalommal is meghosszabbítható.”

(2) Az Ftv. 96. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (9)-(11) bekezdés jelölése (10)-(12) bekezdésre módosul:

„(9) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik Rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.”

9. § Az Ftv. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeg terhére a munkáltató megemelheti az oktató, illetve a kutató havi rendszeres járandóságának összegét, illetve határozott időre, legalább egy, legfeljebb négy évre szóló keresetkiegészítést állapíthat meg (a továbbiakban: többletjárandóság). Az egy személynek e bekezdés alapján adható havi többletjárandóság összege nem lehet kevesebb, mint a számítási alap háromszorosa.

(4) A költségvetési támogatás és más források terhére fizetett többletjárandóság megítélésének oktatói és tudományos tevékenységekre vonatkozó rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.”

10. § (1) Az Ftv. 106. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől eltérhet.”

(2) Az Ftv. 106. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államban akkreditált, vagy az adott állam által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő - osztott képzés indításakor, ha a képzés megszervezésében az érintett - külföldi és magyar - felsőoktatási intézmények megállapodtak, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását, a regisztrációs központ a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nélkül dönt. E képzésre, a képzésben részt vevők jogaira és kötelezettségeire, az oktatási tevékenységre és annak ellenőrzésére, a felvételi feltételek meghatározására a 116. § (1) bekezdés második mondatában, valamint a (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeket kell alkalmazni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes tagállamban akkreditált, vagy az adott állam által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak már elismert alap-, mester- és doktori, illetve azzal egyenértékű magyarországi képzés indításakor a magyarországi intézményi akkreditációval rendelkező magyar felsőoktatási intézmény kérelmére a regisztrációs központ a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nélkül dönt a magyarországi képzés indításának engedélyezéséről.”

11. § Az Ftv. 110. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak a döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységei minden szintjén biztosítania kell az elfogulatlan, pártatlan, objektív szempontokon alapuló szakmai álláspont kialakításának feltételeit. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szervezeti és működési rendjét - a Kormány által meghatározott keretek között - úgy alakítja ki, hogy az a személyi összeférhetetlenség kizárását szolgálja.