(10) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak biztosítania kell a közérdekből nyilvános adatnak minősülő, az általa elfogadott szakértői vélemények és állásfoglalások tartalmának megismerhetőségét az érintettek kérésére.”

12. § (1) Az Ftv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelője, a nem állami felsőoktatási intézmény pedig - kivéve, ha a vagyon tulajdonjogát a fenntartó átengedi - a használója lehet a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon). A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott ingó - ideértve szellemi terméket és más vagyoni értékű jogot is - és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja. Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az államháztartásról és az állami vagyonról szóló törvényekben, valamint az e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten tartja nyilván.”

(2) Az Ftv. 120. § (4) bekezdése helyébe a következő (4)-(6) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti (5)-(6) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre módosul:

„(4) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységként is elláthatja a 4. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet is folytathat, feltéve, hogy az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt bevétele után állami befizetési kötelezettség nem terheli.

(5) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után állami befizetési kötelezettség abban az esetben nem terheli, ha azt

a) alapfeladatainak ellátásához, valamint az alapfeladatainak ellátását szolgáló vagyon megszerzéséhez, kockázatfedezeti alapba való befizetéshez, illetve

b) a 122. § (4) bekezdésében meghatározott felújítási, illetve beruházási célra használja fel.

(6) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény a saját bevételéből származó pénzforgalmát a kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelheti. A kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelt összeg év végi egyenlegét a felsőoktatási intézmény maradványszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.”

13. § Az Ftv. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„121. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradt részéből és tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt e törvény alkalmazásában: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon. Az intézményi társaság működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény olyan intézményi társaságot hozhat létre, illetve olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - a befolyása (részesedése) mértékénél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú.

(3) Az állami felsőoktatási intézmény az intézményi társaság részére pénzbeli hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény rektora évente jelentést készít a gazdasági tanács részére a felsőoktatási intézmény által alapított vagy részvételével működő intézményi társaság működéséről. A jelentés alapján a gazdasági tanács javaslatot készít az intézményi társaság további működtetésével, illetve a vagyonvesztés elkerülését célzó intézkedésekkel kapcsolatos lépésekről.

(5) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény intézményi társaságot akkor alapíthat, ha az intézményi társaságai esetleges veszteségeinek fedezésére kötelező tartalék-, illetve kockázati alapot hozott létre a saját bevételei terhére.

(6) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény intézményi társaságainak esetleges hiányát a befolyásánál (részesedésénél) nagyobb mértékben nem finanszírozhatja.

(7) A felsőoktatási intézmény csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, illetve olyan intézményi társaságban vehet részt, amelyik nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit. Nem hozható létre intézményi társaság a 11. § (1) és (3) bekezdésében foglalt képzésekkel összefüggő feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet.

(8) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.

(9) A felsőoktatási intézmény által alapított, illetve részvételével működő intézményi társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlását a rektor a 29. § (5) bekezdés szerint átruházhatja. Az átruházott tulajdonosi jog tovább nem ruházható át.

(10) Amennyiben az intézményi társaságnál működő felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve az intézményi társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az intézményi társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, és összehívja az intézményi társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, erről a rektor köteles haladéktalanul tájékoztatni a gazdasági tanácsot és a szenátust.

(11) Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.

(12) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény - az (1) bekezdés szerinti intézményi társaság kivételével - gazdálkodó szervezet alapítására, abban részesedés szerzésére, illetve gazdálkodó szervezetben tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése alapján, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződésben meghatározottak szerint jogosult. Ebben az esetben az alapításra, a részesedés szerzésre, a tulajdonosi jogok gyakorlására az állami vagyonról szóló törvényben az állami tulajdonú gazdasági társaságokra meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”

14. § Az Ftv. 122. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a Magyar Állam nevében eljárva átruházhatja. Az értékesítés

a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések figyelembevételével,

b) a vagyon valós piaci értékének ellenértéke fejében,

c) a miniszter előzetes egyetértésével,

d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítést megelőző értesítése mellett,

e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával

történhet.

(3) A miniszter hozzájárulásáról az értékesítési szándék írásbeli bejelentésétől számított harminc napon belül dönt, amennyiben ezen időpontig döntést nem hozott, úgy az egyetértést megadottnak kell tekinteni. Nem szükséges az előzetes egyetértés abban az esetben ha ingatlan értékesítésére azért kerül sor, mert az intézmény legkésőbb az intézményfejlesztési tervében meghatározott időtartamon belül az értékesítendő ingatlannal azonos településen másik ingatlant kíván vásárolni. A minisztert az értékesítés megkezdését megelőzően erről tájékoztatni kell.

(4) Az értesítést követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az értékesítés ellen a kézhezvételtől számított harminc napon belül kifogást emelhet, ha az értékesítendő vagyon társasági részesedés, illetve olyan ingatlan, amely szükséges valamely állami szerv, költségvetési intézmény elhelyezésre vonatkozó, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez az értesítés kézhezvételekor már bejelentett igényének kielégítéséhez. A kifogás bejelentését követően az értékesítési eljárás nem kezdhető meg. Kifogás nem emelhető, ha az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célra fordítják, kivéve, ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyúttal nyilatkozik arról, hogy ezen felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célok megvalósításának forrását az ingatlan értékének erejéig - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 22. § (7) bekezdésére figyelemmel - az intézményfejlesztési tervben megjelölt időpontig biztosítja.

(5) Az értékesítési eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás jogszerűségének vizsgálatához szükséges iratokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére. A (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.

(6) Az állami felsőoktatási intézmények kezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből származó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is - célra használható fel.

(7) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél a felsőoktatási intézmény értékesítési javaslatában megjelölt időpontig nem valósul meg, az értékesítés ellenértékét az állami felsőoktatási intézmény köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére megfizetni.

(8) Az állami felsőoktatási intézmény az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (2) bekezdése szerinti díj fizetése helyett az állami vagyon használata ellenértékeként a hároméves fenntartói megállapodásban meghatározott összeget köteles a vagyon állagának megóvására, karbantartására és felújítására fordítani.”