a) a részére megállapított kárenyhítési hozzájárulást határidőre maradéktalanul befizette, és

b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett belvíz- és fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül bejelentette, és

c) a használatában lévő termőföldön elemi csapás következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervhez a tárgyév október 20-áig beérkezett, és

d) az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtől legkésőbb a tárgyév november 10-éig beérkezett az agrárkár-enyhítési szervhez, illetve

e) aszály esetén a miniszter az aszályhelyzet fennállásáról közleményt ad ki.

(2) A kárenyhítő juttatást a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő részére a használatában levő termőföld alapján akkor lehet megállapítani, ha az a kár bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igény benyújtásakor is a használatában volt.

(3) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági termelő örökösének kell kifizetni.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak az igénybejelentést követően válik ismertté, akkor a mezőgazdasági termelő e körülményt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra, a már kifizetett kárenyhítő juttatást a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni.

10. § A tárgyévi kárenyhítő juttatások mértékének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-áig bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni. Az ezt követő időszakban bekövetkezett elemi kár a következő évi kárenyhítési igény megállapításánál érvényesíthető.

11. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés alapján kiszámított kárenyhítő juttatási igényének az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os, kedvezőtlen adottságú területeken 90%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a rendelkezésre álló összes kárenyhítési hozzájárulás és költségvetési támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatást igénylő termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1) bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által - a 9. § (4) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján - nem fedezett részére terjed ki.

12. § (1) Elemi csapás esetén a termelőket megillető kárenyhítő juttatás összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, jogszabályban meghatározott határidőn belül, a kárenyhítő juttatásra vonatkozó kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

(2) A kifizetési tervet a miniszter - az általa történő jóváhagyást követően - továbbítja az Európai Bizottság részére.

(3) Az Európai Bizottság döntésének kézhezvételét követően a miniszter engedélye alapján az agrárkár-enyhítési szerv intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.

13. § (1) A miniszter döntése alapján a 11. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítő juttatás összegéből, annak legfeljebb 90%-áig a tárgyévben előleg fizethető ki.

(2) Amennyiben a kárenyhítő juttatás előlegösszege a véglegesen megállapított kárenyhítő juttatást meghaladja, a különbözetet az agrárkár-enyhítési szerv határozatában foglaltak szerint harminc napon belül vissza kell fizetni. A határidőben vissza nem fizetett előleg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

14. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a törvényben foglalt feladatai ellátásához:

a) kárenyhítési adatbázist hoz létre,

b) összesíti és feldolgozza az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatás iránti igénybejelentéseket.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő öt évig, illetőleg ezt követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig kezelheti.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:

a) fogadja és ellenőrzi a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéseket,

b) fogadja, felülvizsgálja és záradékolja a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kárenyhítő juttatás iránti igényeket.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba és ezzel egyidejűleg a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító 2007. évi XL. törvény hatályát veszti azzal, hogy a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LXXXVIII. törvény) rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell.

(2) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján kötött szerződések e törvény hatálybalépésének napjával a törvény erejénél fogva megszűnnek.

(3) E törvény által előírt kárenyhítő hozzájárulás megfizetését teljesítettnek kell tekinteni, ha azt a mezőgazdasági termelő e törvény hatálybalépése előtt, a 2009-es évben a 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján már teljesítette.

(4) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján 2009-ben megfizetett kárenyhítő hozzájárulás és az e törvény 6. § (1) bekezdése által előírt kárenyhítő hozzájárulás összege közti különbözetet az agrárkár-megállapító szerv köteles 2009. június 30-ig a befizető részére visszatéríteni.

(5) E törvény hatálybalépését megelőzően tíz napon belül bekövetkezett elemi kár esetén a kárt e törvény hatálybalépését követő tíz napon belül kell bejelenteni.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő e törvény hatálybalépését megelőzően bejelentette az (5) bekezdésben meghatározott időszakban bekövetkezett elemi kárt, a bejelentést úgy kell tekinteni, hogy azt e törvény hatálybalépését követő tíz napon belül tették meg.

(7) Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő a 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján szerződést kötött, - figyelemmel a 9. §-ban foglaltakra - akkor is jogosult kárenyhítő juttatásra, ha nem tett az 5. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot. Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő nem kíván kárenyhítő juttatásra jogosultságot szerezni, erről a tárgyévben teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkoznia az egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig.

(8) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján képzett előirányzat maradványa nem vonható el, az az e törvény alapján képzendő előirányzat bevételét képezi.

(9) A kárenyhítési juttatás formájában nyújtott támogatásokra 2010. január 1. után az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az agrárkár-enyhítési szervet,

b) az agrárkár-megállapító szervet

rendeletben jelölje ki.

(11) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti igény benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az ellenőrzés rendjét,

b) a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját, valamint

c) a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő által a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségvállalás megtételének részletes szabályait

rendeletben határozza meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

16. § Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg, és a kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek e rendelet 11. cikke szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás igénybevétele valamennyi feltételének.