3. számú melléklet a 2008. évi CII. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai

1. Települési önkormányzatok feladatai

a) Település-üzemeltetési és igazgatási feladatok

A települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a hozzájárulás kötelező alapfeladataihoz, valamint szolgáltatásai megszervezéséhez. Ide tartoznak különösen a település-üzemeltetési és igazgatási feladatok.

b) Közösségi közlekedési feladatok

A hozzájárulás a települési önkormányzatokat - a főváros és kerületei, továbbá a megyei jogú városok kivételével - a közösségi közlekedéssel kapcsolatos feladataikhoz lakosságszám szerint illeti meg.

c) Települési sportfeladatok

2. Körzeti igazgatás

a) Okmányirodák működése és gyámügyi igazgatási feladatok

aa) Alap-hozzájárulás

A hozzájárulás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7/A. §-ában meghatározottak szerint az okmányirodák működéséhez, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének d) pontjában adott felhatalmazás alapján kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi, valamint egyes gyermekvédelmi, szociális, igazgatási feladataihoz vehető igénybe.

ab) Okmányiroda működési kiadásai

A hozzájárulás a helyi önkormányzatokat az okmányirodák működési kiadásaihoz a feldolgozott ügyeknek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) által rendelkezésre bocsátott 2007. október 1-je és 2008. szeptember 30-a közötti ügyiratszáma szerint illeti meg.

ac) Gyámügyi igazgatási feladatok

A hozzájárulás a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet által kijelölt városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatot az ellátási körzet lakosságszáma szerint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási - elsőfokú gyámhatósági - feladataihoz illeti meg, a 2008. december 31-ei állapot szerint. Ez a pont tartalmazza az ellátási körzetben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló személyek törvényes képviseletét ellátó hivatásos gondnokok foglalkoztatásához kapcsolódó hozzájárulást is.

b) Építésügyi igazgatási feladatok

ba) Térségi normatív hozzájárulás

A hozzájárulás - lakosságszám szerint - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört gyakorló jegyzőt foglalkoztató építésügyi körzetközpont települési önkormányzatot illeti meg.

bb) Kiegészítő hozzájárulás építésügyi igazgatási feladatokhoz

A hozzájárulás a helyi önkormányzatokat az építésügyi hatóságok működési kiadásaihoz az építésügyi hatósági ügyeiben hozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti döntéseinek a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által rendelkezésre bocsátott 2007. január 1-je és 2007. december 31-e közötti száma szerint illeti meg.

3. Körjegyzőség működése

a) Alap-hozzájárulás

b) Ösztönző hozzájárulás

Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg:

ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 főt,

bb) a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1 000 főt,

bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 főt, illetve az öt vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó együttes lakosságszám nem éri el az 1 000 főt,

bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után,

Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen vehető igénybe.

E hozzájárulás szempontjából körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is. A hozzájárulást a körjegyzőség (a társult képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásnál

- az év közben megalakuló körjegyzőség - amennyiben megalakulásakor rendelkezik kinevezett körjegyzővel - a létrejöttével betöltött első teljes hónaptól,

- az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag

vehető figyelembe.

Kinevezett körjegyzővel nem rendelkező önkormányzatot - a tárgyévben, illetve az azt megelőző évben elkezdett 6 üres hónap lejártát követő hónap első napjától - nem illeti meg e hozzájárulás. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár a hozzájárulás.

4. Megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai

a) Igazgatási és sportfeladatok

A megyei, fővárosi önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a hozzájárulás igazgatási, területi honvédelmi igazgatási feladatainak ellátásához, valamint a sportfeladatok megszervezéséhez.

b) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése

A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot a 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosok száma alapján illeti meg a Gyvt. alapján szervezett területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz és a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság tevékenységéhez, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vezetett nyilvántartásban szereplő gyermekekhez kapcsolódó feladataihoz.

5. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok

A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a KEKKH által 2008. január 1-jei állapotra számított, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg.

6. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása

A hozzájárulás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék mennyisége (m3) után illeti meg azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.