6.1. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való külön elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

6.2. Ha a PM-ÖM együttes rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés, és a 2009. évi végleges iparűzési adóerő-képesség alapján - a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával - számított jövedelemkülönbség mérséklés (a továbbiakban: számított jövedelemkülönbség mérséklés) közötti különbség pozitív előjelű és meghaladja a PM-ÖM rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút értékének 10%-át, a települési önkormányzat a különbség után igénybevételi kamatot fizet, az alábbiak szerint:

a) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) és ab) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást igénybevételi kamat nem terheli,

b) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást a jegybanki alapkamatnak megfelelő igénybevételi kamat terheli,

c) ha az év végi elszámolás során, vagy az Igazgatóság Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálati eljárása keretében a számított jövedelemkülönbség mérséklés alapján visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő igénybevételi kamat terheli.

6.3. A 6.2. pontban meghatározott különbség számítás során az alábbiakat - ha azok növelik a 2.1. pont szerinti adóalapot - figyelmen kívül kell hagyni:

- a 2009. július 15. után benyújtott előtársasági záró adóbevallást,

- a 2009-ben kezdő vállalkozások 2009. július 15. után közölt várható adóösszeget,

- a 2009-ben megszűnő vállalkozások 2009. július 15. után benyújtott záró adóbevallását,

- a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozás 2009. július 15. után benyújtott adóbevallását,

- a 2009. július 15. után benyújtott önellenőrzést,

- az önkormányzati adófelderítést.

6.4. A jövedelemkülönbség mérséklés év végi elszámolásának az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során az Igazgatóság betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokba.

7. Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által - saját forrásaiból - 2009-ben beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A beruházási saját forrás: a beruházási kiadás csökkentve a beruházási célú

- állami támogatásokkal,

- támogatásértékű bevételekkel és

- államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökkel.

8. A 2009. évi jövedelemkülönbség mérsékléséről történő év végi elszámoláskor megmaradó összeg a kiegészítésben részesülő önkormányzatokat - a 4. a)-g) pontban megjelölt értékhatár és a lakosságszám alapján számított összeg arányában - megilleti.

5. számú melléklet a 2008. évi CII. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

1. Lakossági közműfejlesztés támogatása

A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.

2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása

Az előirányzat azon települések támogatására szolgál, amelyekben az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás az önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével kerül elosztásra.

Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon helyi önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.

Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait - az önkormányzati miniszter, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével - 2009. január 31-éig rendeletben állapítsa meg. Az igényekről a - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett - tárcaközi bizottság javaslata alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter dönt.

3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vezeti.

Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait - az önkormányzati miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2009. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.

4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása

Az előirányzat 70%-a schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon), 30%-a a schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. Az önkormányzatok részére a támogatás összege - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által szolgáltatott - 2007. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, azonban a támogatás összege önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.

A támogatás folyósításáról a 2007. évi közúti ki- és belépési adatok arányában - a 2008. évben felosztott támogatási összeggel megegyezően - az Önkormányzati Minisztérium 2009. március 25-éig egy összegben intézkedik.

5. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása

E jogcímről feladatarányos támogatásra jogosultak a települési és fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: települési) kisebbségi önkormányzatok, továbbá a fővárosi és megyei (a továbbiakban együtt: területi) kisebbségi önkormányzatok. A támogatás a települési és területi kisebbségi önkormányzatok működését és a kisebbségi közügyeknek ezen önkormányzatok által történő ellátását szolgálja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.

6. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz

a) Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelhetik azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a 2008/2009. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában a kétnyelvű nemzetiségi oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették, továbbá a csak szlovén nemzetiségi nyelvoktató iskolával rendelkező helyi önkormányzatok is.

b) Igényelhetik azok az 1 100 fő lakosságszám alatti településen működő, nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolát fenntartó önkormányzatok is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani.

c) Igényelhetik a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát fenntartó helyi önkormányzatok a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és szakmai szolgáltatások igénybevételéhez.

d) Igényelhetik a helyi önkormányzatok a szomszédos országokkal kötött kisebbségvédelmi megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről és ajánlásairól szóló 2175/2005. (VIII. 26.) kormányhatározattal kihirdetett kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban megfogalmazott, közoktatást érintő önkormányzati feladatok ellátásához, valamint az anyaországi kapcsolattartás feladataihoz.

Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait - a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével - 2009. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.