A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

15. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és az önkormányzati minisztert, hogy a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - az egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása kivételével - a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdesse ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.

16. § (1) Az Országgyűlés - a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére a 7. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2009. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának

ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,

cb) 85%-a a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján

kerül régiónként elosztásra a 16. számú melléklet szerint;

d) a helyi önkormányzatok fejlesztési feladataira, mely előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, régiónkénti összegét a 16. számú melléklet tartalmazza, ezen előirányzat

da) 50%-a a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat III. 2. pontjának ba) alpontja alapján,

db) 50%-a a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat III. 2. pontjának bb) alpontja alapján

kerül elosztásra;

e) a helyi önkormányzatok vis maior támogatására, mely előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, régiónkénti összegét a 16. számú melléklet tartalmazza, ezen előirányzat

ea) 70%-a egyenlő arányban,

eb) 30%-a a 2007. évben ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában

kerül elosztásra;

f) vis maior tartalékra;

g) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az előirányzat a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztják el. A támogatás régiónkénti összegét a 16. számú melléklet tartalmazza;

h) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik a 6. számú melléklet 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 12. Vis maior tartalék cím, a 6. számú melléklet 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben a 13. §, illetve 30. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 13. § vagy a 30. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak a 6. számú mellékletben foglalt feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot a 6. számú melléklet 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból a 6. számú melléklet 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11-18. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II. rész 2. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2007. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az illetékek és más bevételek szabályozása

20. § (1) Az APEH által 2009. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel - pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az APEH által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.

(3) Az APEH által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2008. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve.

(4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) Az önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.